67776. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszivattyú mótorokhoz
Megjelent 1915. évi an guszt as hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIH. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67776. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Tüzelőanyagszivattyú mótorokhoz. KNÖPFELMACHER IGNÁC MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1914 iebraár hó 23-ika. Elsőbbsége 1913 február hó 23-ika. Azoknak a motoroknak, főleg nyersolajmotoroknak, melyeknél a tüzelőanyagot az égési térbe való belépésnél levegő segítsége nélkül szétporlasztjuk, kipuffogása erősen füstöl, aminek okszerű következménye, a túlnagy tüzelőanyagfogyasztás is. Kz a hátrány nagyobbrészt onnan származik, hogy a tüzelőanyag a fúvókából utána csöpög, vagyis, hogy a fúvókából kisebb mennyiségű tüzelőanyag eltávozik olyankor is, mikor a szivattyúnak nem kell szállítania. Az utána csöppögő tüzelőanyag, mely különben is nem szétporlasztva, hanem nagyobb csöppökben jut az égési térbe, csak tökéletlenül ég el és a gépet is egyhamar bepiszkítja. Ennek az utána csöppögésnek kétféle oka van, melyek magában a tüzelőanyagszivattyúban keresendők. Ha ugyanis a szivattyúnak dugattyúja, — melyet valamely a gép regulátora által befolyásolt kölyű lökésszerűen megemel oly célból, hogy a tüzelőanyagvezetékben hirtelen nagyobb nyomást kapjunk és ennek következtében a tüzelőanyag a fúvókánál hatásosan szétpermeteződjék, — visszafelé kezd mozogni, amikor is a szivattyúba beszív, akkor szívólöketének a végén egy nyomórúgónak a hatása alatt ugyancsak ütésszerűen kell az ütközőjére rácsapnia. Ez az a pillanat, amikor a csöppképződés beáll és pedig egyrészt . azért, mivel közvetlenül a dugattyúnak ütközőjére való rácsapás után a dugattyú rugalmasan visszapattan és ha ez a visszapattanás alig észrevehetően kicsi is, mégis elegendő nagy arra, hogy még egy tüzelőanyagcsöpp a nyomószelepen át a tüzelőanyagfúvókába szállíttassák. Egy másik oka annak, hogy a jelzett pillanatban utáncsöppögés történik, a szívóperiódus alatt mozgásba hozott tüzelőanyag mennyiségének eleven ereje. Minthogy ugyanis a dugattyú lökésszerűen áll meg, a mozgásba hozott folyadékoszlopnak más utat keli magának keresnie és részben a nyomÓ3zelepen és szívókán át az égési térbe hatol be. Ennek a két oknak a szivattyúra vonatkozólag ugyanaz a hatása van, mely abban áll, hogy a nyomószelepen át alkalmatlan időben folyadék szállíttatik. Jelen találmánynak már most az a célja, hogy ezt a hátrányt megszüntessük, a találmánynak lényege pedig abban áll, hogy a nyomó- vagy szívóvezetéket a dugattyú vagy külön berendezések által vezényelt szelepekkel, tolattyúkkal vagy hasonlókkal a szívóperiódusnak végén kényszermozgásban nyitjuk vagy zárjuk, hogy ezáltal a káros csöppképződést meggátoljuk.
