67772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes termékek előállítására vinilesztrekből

tüb, acetiléntetrakloridot vagy ecetétert magában alkalmaznánk, célszerűen oldószer«legyeket, főképen különböző forrponttal biró oldószerek elegyeit is használhatjuk. Ilyen oldószerek gyanánt ketonok és mindenféle észterek, továbbá diklóretilén, triklóretán, etilénklorid, acetiléntetraklorid és máseffélék jönnek tekintetbe. Két vagy több ilyen oldószer elegyéhez lakkoldatok előállításánál még bizonyos mennyiségű oly folyadékokat is adhatunk, amelyek a szóbanforgó termékeket magukban nem oldják, pl. valamely szénhidrogént, klórbenzolt, stb. A találmány szerinti lakkozásra és impregnálásra természetesen különböző polimerizált vinilészterek elegyét is használhatjuk. Épp ily természetes, hogy az egészben vagy részben polimerizált észterekhez még alkalmas hozagokat is adhatunk, a lakkok vagy impregnálómasszák tulajdonságait kívánt módon befolyásoljuk. Ilyen hozagok gyanánt zsíros olajok, pl. ricinusolaj, festőanyagok, poralakú anyagok, pl. cinkoxidok, kámfor, kámforpótlószerek, stb. jönnek tekintetbe. Ha orgános vinilészterek helyett halogénvinilt, pl. vinilkloridot és vinilbromidot polimerizálunk, akkor iparilag hasznavehetetlen, átlátszatlan, porózus krétaszerű masszákat kapunk, amelyek könnyen fehér porrá hullanak szét. A találmány szerinti eljárással azonban ezen értéktelen masszákból is értékes termékeket állíthatunk elő, ha azokat a föntismertetett módon föloldjuk, vagy meglágyítjuk és azután újra szilárd alakba hozzuk. Ezen utókezeléssel az igénytelen külsejű polimerizált vegyületekből oly termékeket kapunk, amelyek mindazon célokra alkalmasak, amelyekre eddigelé cellulózeésztereket, illetve celluloidot használtak, nevezetesen szaru, borostyán, vagy mesterséges gyanta, lakkok, impregnál ószerek gyanánt, valamint filmek, műszálak és máseffélék előállítására. Ezen termékeknek az az előnyük, hogy rendkívül tűzbiztosak és szagtalanok. Alkalmas hozaganyagok segélyével az előállított termékek szilárdsága és keménysége tág határok között változtatható úgy, hogy ugyanazon polimerizációs termékekből, úgy szarunemű, kemény, mint lágyabb és simulékonyabb masszák egyaránt előállíthatók. A polimerizálás módja, vagyis az alkalmazott fényforrás sugarainak hulllámhossza is befolyással vau a termékek tulajdonságaira. A kiindulási anyagot oly módon dolgozhatjuk föl, hogy föloldjuk és az oldószert elpárologtatással, vagy az oldott anyag kiválasztásával ismét eltávolítjuk. Sok esetben azonban előnyösebb kevesebb oldószert alkalm?zni, mint amennyi a teljes föloldáshoz szükséges; ebben az esetben lágy, plasztikus masszákat kapunk, amelyek komprimáihatók, gyúrhatok, hengerelhetők, fonalakká húzhatók, tömbökké alakíthatók, továbbá lemezekké és filmekké hengerelhetők. Alább a számos földolgozási és alkalmazási lehetőség néhány példája következik 4. p é 1 d a: A klórvinilből nap-, uviol- vagy ívfény behatására kapott polimerizációs terméket forró klórbenzolban oldjuk és az oldatot vékony rétegek alakjában kiöntjük. Kellő koncentráció esetén ezen rétegek kihűlésekor kocsonyává merevednek meg, amelyek az oldószer elpárQlgása után, a polimerizált klórvinilt teljesen átlátszó, simulékony, igen nehezen éghető filmek alakjában hagyják hátra. Alkalmas hozanyagok segélyével ezen termékek tulajdonságai is tág határok között változtathatók. Klórbenzol helyett egész sorozat más oldószert is használhatunk, pl. valamennyi magasabban klórozott benzolt és ezek homológjait, valamennyi halogénnel szubsztituált etnát, továbbá epiklórhidrint és számos egyéb oldószert is. Alkalmatlan vagy kevésbbé alkalmas oldószerek azonban, többek között a klórozott etilének, a kloroform, tetraklórmetán, szénkéneg, alkohol, éter, víz, stb. A klórbenzollal vagy más oldószerrel készült oldat lakkozáshoz vagy impregnáláshoz közvetlenül is fölhasználható. A terméket az oldatból valamely nemcldószerrel ki is csaphatjuk és tovább dolgozhatjuk föL