67769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinktartalmú érceknek és más anyagoknak kénessavval való kezelésére

' Megjelent 1915 évi augusztus hó 18-én. MAGY. jgáfc KIR. SZABADALMI WS? HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67769. szám. lV/h/i, OSZTÁLYEljárás cinktartalmú érceknek és más anyagoknak kénessavval való kezelésére. ERZVERWERTUNGS-GESELLSCHAFT M. B. H. BERLINBEN. A bejelentés napja 1914 jalias hó 3-ika. Ismeretes, hogy a cinkoxidot, cinkbiszulfit képződése közben, a kénessav föloldja. Hogy ezt a reakciót a gyakorlat számára értékesíthetővé tegyük, első sorban arra van szükség, hogy lehetőleg koncentrált cinkoldatokat tudjunk előállítani. A gyakorlat szempontjából kénessav nyerésére csak a pörkölőkemencék gázai jöhetnek figyelembe ; ezek azonban aránylag csak csekély kénessavat tartalmaznak. Ha e gázokat a kénessav abszorpciója céljából, vízzel mossuk, csak olyan hígított kénessavoldatokat kaphatunk, melyeknek kénessavtartalma 0-8—1%-ot meg nem halad. Azonkívül ekkor nagy kénessavveszteségek lépnek föl, mert a legjobb esetben csak a kénessav 75—80%-a abszorbeálódik. Minél higítottabbak azonban a gázok, annál kedvezőtlenebb lesz az abszorpció és annál higítottabbak lesznek az oldatok is. Minthogy már most az 1%-os kénessavoldat legföljebb 0 5% cinket vehet föl biszulfit alakjában, világos, hogy igen tetemes mennyiségű vízre volna szükség, hogy ily módon távolítsuk el a cinket az ércekből stb. Olyan érchez pl., mely 25% cinket tartalmaz, 50 tonna víz lenne szükséges minden tonna érchez, míg 5%-os cinkoldat előállításakor csak 5 tonna víz kell minden tonna érchez. Eltekintve azonban a nagy : vízmennyiségektől a hígított oldatoknak még az a hátrányuk is megvan, hogy belőlük a cink csak igen tökéletlenül és nehezen csapható ki. Hogy nagy mértékben koncentrált oldatokat kapjanak, jzvasolták már az érc bizonyos mennyiségének a higított kénessavol0 dattal való lúgozását, a nyert lúgnak új kénessavmennyiségek abszorbeálására való fölhasználását, ennek az oldatnak újból az ércre való vezetését s. i. t., míg a lúg • elegendő cinket vett 'föl. Ez az eljárás azonban gyakorlatilag nem foganatosítható, mert mindenekelőtt egyáltalában nem megy addig cink oldatba, amíg még szabad cinkoxid van az ércben jelen. Utóbbi ugyanis rögtön reagál az oldat biszulfitjával, miközben két molekukla oldhatlan cinkmoaoszulfit képződik. Csak ha az összes cinkmonoszulfittá alakult át, fog a cink, kénessav további hozzáadása mellett, biszulíittá oldódni. Hasonló az eset, ha érc és víz keverékébe kénessavgázt vezetünk, vagy ha ércvízkeveréket reakciótornyokban kénessavval hozunk érintkezésbe. Mindezekben az esetekben az alább fölsorolt hátrányok lépnek föl: 1. A reakció vége nehezen ismerhető föl : úgy, hogy tehát legtöbbször vagy a cinket