67759. lajstromszámú szabadalom • Telegrafon

szokásos módon van a főkészülékkel összekötve. A 7. és 8 ábrákon föltüntetett hengertár két (1 és II) hengercsoportból áll, mélyekhez egy-egy (el), ill. (e2) hangszelence tartozik. Ezen hengercsoportok mindegyike hat (d) hengerrel van ellátva, melyek magában véve ismeretes módon (yl, y2) dobokon vannak ágyazva. Az (el és e2) hengerszelencék a (g) szánok segélyével a hengerek forgása közben tengelyirányban vezettetnek úgy, hogy az irópecek a hengerek egész kerületét bejárja. A hengerek forgatására, mindegyik csoport számára ismeretes hajtószerkezet van elrendezve, mely időnként a hengerek egyikével jut összeköttetésbe. Továbbá ugyancsak ismeretes módon oly berendelés van elrendezve, mely az (yl), ill. (y2) hengerdobokat olyképen forgatja el, hogy a hengerak sorjában az illető csoport hangszelencéi elé jutnak. A berendezés működési módja a következő: A fölhívó féltől jövő hívóáram egy elektromágnest gerjeszt, mely'a hajtóművet, ill. a készülék, elektromotorját bekapcsolja és a (b) válaszadó szelence (g) szánját (f)-nél a vezető orsóval kapcsolja. A fölhívó áram a (kl) átkapcsolón való áthaladás után egy másik elektromágnes tekercsein halad át, mely az (5a) hajtótárcsát a hajtóművel kapcsolja úgy, hogy az (a) válaszhenger működésbe jut, majd a fölhívó áram a (b) válaszadó készülék mikrofonrészén át a vezetékbe jut vissza. Ekkor a válaszadás bekövetkezik, a mennyiben a (b) válaszadó készülék mikrofonja a fölhívóval az (a) válaszhenger beszédjét közli, pl. «N. úr, nincs jelen, azonban az Ön beszédjét a készülék föl fogja venni». Eközben a (gl) kiugrás a (g) szántól a (kl) kapcsolóhoz haladt és közvetlenül a válasz teljes leadása után, annak középső (1) rugóját áthelyezi. Ezáltal a mágnes, mely a válaszhengernek a hajtóművel való kapcsolatát idézte elő, áramtalanaá válik úgy, hogy a kettős kapcsolás másik helyzetébe megy át. mimellett az (5a) hajtótárcsa -megáll és a hajtóműnek az (5b) haj tó tárcsával való összeköttetése jön létre. Ennek következménye az, hogy most a (b) fölvevő henger kezd forogni. A (kl) átkapcsoló által továbbá a válaszadó szelence a vezetéktől lekapcsoltatott és ehelyett az (e) fölvevő szelence telefonrészével való összeköttetés jött létre. Ekkor a fölvétel következik be, amennyiben a fölvevő féltől jövő beszédáramok az (e) fölvevőszelence telefonrészéhez jutnak és az (n) membrán irópeckét rezgésbe hozzák úgy, hogy a beszéd fonográf módjára a (b) hengeren fölvétetik. Midőn ez a henger telebeszéltetett, ugyanolyan módon, mint azt a (kl) átkapcsolónál leírtuk, a (k2) átkapcsoló átkapcsolása következik be, mely a heszédnek a tár kővetkező hengerére való rávezetését idézi elő. Ezen átkapcsolást a 7. és 8. ábrák kapcsán részletesen leírjuk. Tegyük föl emellett, hogy a hengertár (I) csoportjának (l)-el jelölt (d) hengere, az ezen (I) csoporthoz tartozó (el) hangszelence segélyével telebeszéltetett. Ha most ez a henger végéhez közeledik, a (k2) átkapcsoló működésbe jut és előidézi, hogy a másik (II) csoportnak (2) hengere (e2) hangszelencéjével együtt, már vele együttesen működésbe jusson, és a beszédet fölvegye. Csak amidőn az (e2) hangszelence az üzemet biztosan átvette, vagyis midőn a hengernek egy vagy két fordulata mindkét hangszelence által fölvétetett, az (el) hangszelence csak ekkor kapcsoltatik le és (1) hengere megállíttatik, majd ezután már a (II) csoport (2) hengere egymaga veszi föl a további beszélgetést. Ezután az (yl) dob jut mozgásba és az (I) csoportnak (3) al jelzett hengerét hozza az (el) fölvevőszelence elé úgy, hogy ez újra fölvételre kész, midőn a (II) csoport (2) hengere telebeszéltetelt. Az üzem ilymódon folytatólagos, melynél tehát mindegyik csoport egy-egy hengere a föltüntetett számok sorrendjében működésre jut. A rábeszé-