67747. lajstromszámú szabadalom • Fölvevő kapcsolás a drótnélküli hírközlés számára

hangerősségét. Legalább egyenlő hangolási élesség mellett az aperiodikus detektorkörrel biró, közbenső-körkapcsolással szemben az az előnye, hogy míg ez utóbbi kapcsolásnál a gerjesztő cséve és a közbenső kör csévéje közötti kapcsolásnak igen lazának kell lennie, kapcsolási hullámok elkerülésére, addig a jelen esetben a kapcsolás tetszés szerint választható és nem szorul gondos beállításra. A hangolás élessége aránylag csekély mértékben függ a gerjesztő csévének a szekundér csévékkel való kapcsolásától és a kondenzátorok beállítási arányának megfelelő megválasztásával befolyásolható. A detektort a lehető legnagyobb hangerősség létesítésére, a (2, 4) csévék végein rendezzük el. Minél inkább távozunk. a csatlakozási pontokkal a csévék végeitől rendezzük el. Minél inkább távozunk a csatlakozási pontokkal a csévék végeitől, annál kisebb lesz a hangerősség. Ily módon szabályozható a detektorok igénybevétele. A gerjesztő csévét nem kell okvetlenül az (I) ós (II) körök egész csévéivel egyidejűleg kapcsolni, így pld. minden egyes csévéből egy részt külön is választhatunk, mimellett a (8, 9) cséverészek, melyek ugyancsak kapcsolva vannak egymással, egyidejűleg gerjesztetnek, ahogy ezt a 3. ábra mutatja. Elégendő azonban az is, hogy az (1) cséve a (8, 9) csévék egyikét indukálja. Két elkülönített cséve helyett egyetlen egy C3évetestet is alkalmazhatunk, bifiláris, vagy többrétegű tekercseléssel, melynek egy-egy része a szekundér körök egyikében fekszik, mim ellett a detektort a megfelelő végekhez kapcsoljuk. Alkalmazhatunk pld. gömbalakú variometert is, ahol is minden gömb két bifilárisan, vagy rétegesen tekercselt csévét hord, melyek megfelelő módon detektorkor^ alakzattá kapcsolhatók össze. Ekkor egyidejűleg növelhetjük vagy csökkenthetjük az i (I, II) körök önindukcióját. Az uj kapcsolásnak további kiképzését a 4. ábra mutatja. Ennél a (2) és (4) csévéknek a detektortól távolabb fekvő végeihez (8) forgó kondenzátor van kapcsolva. Ha a (8) kondenzátor nélkül, csupán a-(3) és (5) kondenzátorok segélyével, a telefont maximális hangerősségre beállítottuk, akkor ez még növekedni fog, ha a (8) kondenzátor rákapcsolása után, ez utóbbival szabályozunk. A (3) és (5) kondenzátorok minden értékpárjának a (8) kondenzátor bizonyos beállítása felel meg. A (8) kondenzátor azonban bizonyos maximális értéket, mely alkalmasint a (2) és (4) csévék kapcsolásától függ, meg nem haladhat, mert különben a telefon egyáltalában meg nem szólal. Ez a tény, valamint az a hatás, hogy a (8) kondenzátorral az egész detektorkör elrendezését hangolhatjuk és hogy fölvétel egyáltalában nincs, ha a (3, 5) kondenzátorok egyikével való kapcsolatot oldjuk, igazolja, hogy nem oly aperiodikus detektorkörrel van dolgunk, mely a (2) és (4) csévékből, a (8) kondenzátorból és a (6) detektorból áll. Az 5. ábra oly kapcsolást szemléltet, melynél az (1) gerjesztő cséve (9, 10, 11) légvezeték-rendszer alkatrészét képezi. A nagyfokú hangolási élesség és azzal együtt a zavarmentesség, természetesen az antenna és a detektor kapcsolás közötti áramkör beiktatása által tetszés szerint növelhető. A 6. ábra ilyfajta kapcsolást szemléltet. Ennél a közbenső kör (12) csévéje az antennával, annak (13) csévéje a detektorkor elrendezés (2, 4) csévéivel van kapcsolva. Egy további nagy hangolási élességgel biró kapcsolást a 7. és 8. ábrák mutatnak. Itt az (1) antennacséve maga a két detektorkör-cséve egyike gyanánt van fölhasználva. Ennél a kapcsolásnál természetesen az Összes ismert hullámjelzők alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölvevő kapcsolás a drótnélküli hírközlés számára, jellemezve azáltal, hogy a detektor (hullámjelző) két egymással i kapcsolt rezgéskör közé van beiktatva. 2. Az 1. alatti igényben védett kapcsolás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a rezgéskörök induktive vannak egymással kapcsolva, mimellett a detektorhoz menő vezetékek a kapcsolási csévék tetszés szerinti pontjaihoz, pld. azok végeihez vannak kapcsolva.