67743. lajstromszámú szabadalom • Áramlási mótor
- 8 tére hat és bizonyos mértékben a rézsútos fenékkel együttműködik, hogy az átáramló folyadéknak erejét a lapátokra koncentrálja, míg ezek az alsó láncpályafélen mozognak. Ez a válaszfal az 5. ábrán van külön hosszmetszetben föltüntetve és azt a (6 és 9) tengelyek viselik. A válaszfal mindkét oldal-Bzélén a (19) csapágytömbök vannak elrendezve, melyeken a (6) tengely átnyúlik, hogy ilyképen a válaszfal mellső oldalát megtámassza. A (19) csapágytömb fából lehet előállítva és a válaszfalnak víz által ért mellső vége olyképen van görbítve, hogy a lapátok pályájától kb. egyenletes távolságban marad, midőn ezek a fölső láncpályafélről az alsó láncpályafélre haladnak át. A válaszfal keresztmetszetében további (20) csapágytömb lehet középen elrendezve, mint azt a (4. és 5.) ábrák jelzik. A válaszfal hátsó részét (21) tartók viselik, melyek a (9) tengelyt körülveszik és attól mellső irányba nyúlnak. A (21) tartókat, valamint a (19 és 21) csapágytöinböket a (22) bádogtok zárja magába. A szélek mentén való merevítésre (23) lapos- vagy szögvasak szolgálnak, melyek a fal alsó fölületén a hátsó végig nyúlnak, viszont a fölső fölületen a (21) rúd mellső végén lévő vállrészig terjednek, ahol is (25) csapszög segélyével vannak megerősítve. A válaszfal mellső végén lévő kihajlítás •következtében ez a mellső vég jóval magasabb, mint a hátsó vég. Ezen a helyen rézsútosan elrendezett (26) homlokfölület van alkalmazva, mely arra való, hogy az áramlást lefelé irányítsa, miután az ilyfajta terelést a (14) lap megindította. A válaszfalnak áthatlan (22) alsó fölülete a rézsútosan álló (3) fenékkel együttműködik ós az egymáshoz képest szögletben álló falak az áramlási keresztmetszet csökkentésére valók. Ez a csökkentés a legelső lapátnál kezdődik és fokozatosan hátrafelé halad, úgy hogy az árfolyási sebességet növeli. Ebből tehát látható, hogy a válaszfal a (14 és 16) falakkal együttesen arra szolgál, hogy a tok fölső • részében légkamarát létesítsünk és a vizet a válaszfal alatti térbe szorítsuk. A mótor-nak lapátalakja, valamint a lapátok fölfüg: gesztési módja legjobban a 9. ábrából tűnik ki. A lapátok előnyösen bádogból készülnek és hosszirányukhoz képest harántirányban vannak görbítve, oly célból, hogy a víznek homorú támadási fölületet nyújtsanak. A (19) lapátok végeik és közepük közelében görbített (27) lapáttartókra vannak erősítve. Ezeken a lapáttartókon a (29) rúd fölvételére való fülek vannak elrendezve, mimellett a rudak a lapátok oldalsó szélein túl, vékonyított csapokban folytatódnak. Ezek a meghosszabbítások a (12) hajtólánc bizonyos (31) szemeihez való csatlakozásra szolgáló csapok gyanánt használtatnak és ezen összeköttetés biztosítására a (32) csavaranyák valók (6. ábra). A (29) rúd nincsen a lapát hosszának közepén elrendezve, hanem attól oldalt és vele párhuzamosan, oly célból, hogy a lapátnak elforgását elősegítsük. A (29) rúd (30) csapjain (6., 7. ábra) a (33) rövid karok is lengethetően vannak ágyazva és az utóbbiak szabad végei (34) csapokat viselnek, melyek a tulajdonképeni (36) forgatórudak villaalakú (35) végein átnyúlnak. A (34) csapok, melyek segélyével a (33) karok a (36) rudakhoz vannak csatolva, (37) görgőkkel vannak ellátva és ezek a görgők a görbített (27) lapáttartók hátsó fölületével majdnem állandóan érintkeznek. A (35) fülek, melyeken a (34) csapok átnyúlnak, elegendő magasak ahhoz, hogy ezeknek a (27) lapáttartóknak oldal széleit is körülvegyék és ily módon ezeknek a lapátoknak a (38) nyilak (6. ábra) irányában való erős eltolatását hatékonyan meggátolják. A (36) karok másik végei a (12) hajtólácc (39) .csuklócsapjaihoz vannak csatolva és ezáltal a rövid (33) karok állandóan úgy tartatnak meg, hogy azok a lapátok pályáihoz képest bizonyos szögbe állnak be, míg ez a pálya egyenes vonalú, viszont ezen pályának fordulópontjainál, vagyis a lapátoknak a lánckerekekre való ráfutásánál a pályához képest érintőlegesen állnak be. A lapátok állása pályájuk különböző helyein különösen a 10. ábrából tűnik ki. Ha a lapátok a pálya mellső felén lefelé mozognak, úgy a beáramló vlz azok homorú belső fölületét éri és a víznek a lapátba való ütközése a
