67730. lajstromszámú szabadalom • Lőszerfölvonó, melynek aknájába a lőszert kocsin gördítik be
ábra), mely egy az (f4) kézi forgattyúk segélyével hajtandó (f5) láuckerékkel áll kapcsolatban (2. ábra). Az (F) lővedékkocsi oldalfalain, (Í6J csapokon, kétkarú (f7) emelők vannak kilendithetően ágyazva (1—3 ábrák), melyek mindkét végükön egy (f8) körömmel vannak ellátva. Az (F) kocsi továbbá, az (A) aknától elfordított külső falán, egy kétkarú (f9) emelőt hord, mely szintén egy (flO) körömmel bír és melybe egy (fll) húzórúgó kapaszkodik (1. ábra), mely utóbbi azt a rajzon látható helyzetben tartani igyekszik. Az (f8) és (flO) körmök arra szolgálnak, hogy a (J) lövedékeket maguk közt fogvatartsák. A lövedékeknek mindkét (F) kocsira való áthelyezésére egy a (G) kereten (1. és 4—6. ábrák) elrendezett himba szolgál, mely két (H) emelővel bír. Ez emelők mindegyike a (J) lövedék fölvételére szolgáló két (hl) és (h2) kart hord. A (hlj karok mereven vannak a (H) emelőkkel összekötve, míg a (h2) karok, (h3) csapok segélyével, lengethetően vannak a (H) emelőkön ágyazva. A (h2) karok rögzítésére, a (H) emelőkön, rugós (Ii) reteszek vannak ejrendezve, melyek a (b2) karok egy (h4) orra elébe feküdhetnek. A (H) emelők, alsó végükön, (M) csúszó testeket hordanak (4. ábra), melyek a (G) keret (gl) hasítékaiban függélyesen vezetődnek és egyszersmind a (H) emelők és az (M) csúszó testek közt a csuklós kapcsolatot létesítő (ml) keresztrúd segélyével egymással össze vannak kötve. A (H) emelők mindegyikébe (n2)-nél egy (N) irányító rúd kapaszkodik, mely mereven van egy a (G) keret (0) tartóiban ágyazott (nl) tengelyen megerősítve. A (H) emelők és az (N) rudak hosjza, valamint az (n2) pont helyzete úgy vannak megválasztva, hogy a (hl, h2). karokon nyugvó (J) lövedék hossztengelye, a (H) emelőknek az 1., 3. és 4. ábrákon íöltüntetett helyzetek közt történő kilengése közben, megközelítőleg azonos síkban mozog. Az (nl) tengellyel egy (P) fogaskerékszegmens van mereven összekötve, melylyel egy (ql) fogaskerék áll kapcsolatban. Utóbbi egy az (O) tartókban ágyazott (Q) tengelyen ül. E tengelyen továbbá egy (q2) fogaskerék van megerősítve, mely egy (rl) fogaskerék közvetítésével egy (R) kézi forgattyúról hajtható. Ha a (H) emelők által alkotott himba függélyes helyzetében áll, a lövedéket darú segélyével, vagy más módon reáhelyezzük. Ha most a lövedéket a himbáról az (F) kocsik egyikére akarjuk helyezni, a kocsit, föltéve, hogy nem áll már is szemközt a bimbával (1. ábra), a (B) forgótárcsa elforgatásával e helyzetbe hozzuk. Ezután az (R) kézi forgattyút az (x) nyíl irányában (4. ábra) elforgatjuk. A forgattyú ezen elforgását az (rl q2) és a (ql • P) áttételek az (N) irányító rudakra viszik át. Ezek tehát az (y) nyíl irányában kilengenek úgy, hogy a (H) emelők a 3. és 4. ábrákon látható helyzetben mennek át, miközben az (M) csúszó testek a (gl) vezetékekben fölfelé mozognak. E mozgás vége felé a (H) emelők az (F) kocsi külső falának (fl2) kimetszéseibe (2. ábra) lépnek be. Egyidejűleg a (J) lövedék az (Í9) emelő fölső karjába ülődik és ezt, (fll) rugójának hatása ellenében, átfekteti. Ezután a lövedék az (f7) emelők fölső (f8) körmeire fekszik és az (17) emelőket a (z) nyíl irányában (1. ábra) annyira kilengeti, míg az alsó „ (f8) körmök a lövedékbe ütődnek. Időközben az (f9) emelő is, (fll) rugójának hatása alatt, kezdeti helyzetébe tért vissza. A részek ekkor a 3. ábrán látható kölcsönös helyzetet foglalják el, melynek a (J) lővedeknek az 1. ábrán pontozott vonalakkal föltüntetett (I) helyzete felel meg. Most visszahúzzuk a (K) záró reteszeket úgy, hogy a (h2) karok a 4. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt, a (h4) orr és az eaen orrhoz tartozó ütközők által meghatározott helyzetbe csappanak le és a (J) lövedéket szabadon engedik. A lövedék azután,