67721. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós gép

^•íjr náláshoz juthatunk. Emellett magas nyomásokat annál könnyebben lehet megtartani, mert a folyadékszivattyúkon és a keverőművön kívül a hidegfejlesztéshez egyetlen egy mozgó rész (mint pl. gőzhenger stb.) sem kell. Az új kombinációnak tehát igen nagy értéke volna akkor is, ha hozzá régi szerkezetű gépeket alkalmaznánk. Az oldatoknak ellenáramban való visszavezetésénél, jelen találmány alapgondolata szerint, az előny még hatványozódik. Ez okból biztonsággal lehet elvárni, hogy a kombinált abszorpciós gépek nemcsak elméletileg, hanem jó kivitelben gyakorlatilag is messze fölülmúlják a gőzkompressziós gépek hatásfokát. Ezen haladás a hidegfejlesztésben a megfordítható fűtés számára épily előnyt jelent, melynél bizonyos hőmennyiség nagy hőmérséklet mellett vezettetik be és a hidegteljesítéssel növelve használati hőmérséklet mellett ismét elvezettetik. Lehetséges azonban ezen gépeket oly célra is használni, hogy magasabb hőmérsékletű meleget alacsony hőmérsékletű hőforrás segítségével létesítsünk. Ennek elérése céljából megfelelő hőhozzá-és elvezetés stb. által az összes szervek működését az ellenkezőre kell átalakítani. Az előbb a kondenzátort pótló reszorber (2. és 3. ábrák) kihajtó berendezésé lesz, amelyhez a hőt hozzávezetjük, a kihajtó berendezés pedig reszorberré válik, mely magas hőmérsékletű hasznosítható meleget ad le. Az előbbeni gáztalanító abszorberré leszj melytől meleget kell elvonni, az előbbeni abszorber gáztalanítóvá, melyhez szintén meleget kell hozzávezetni. A szivattyú és szabályozószelep helyzetüket cserélik és az összes nyilak irányukat változtatják. Ezt a 8. ábra mutatja. Lehet azonban ezen ábrát úgy is értelmezni, hogy az 1. igény szerinti kihajtó berendezés és abszorber a 4. igény szerinti reszorbert és gáztalanítót tartja üzemben, melynek hőmérséklete azonban magasabb, mint a hajtógépé. A 8. ábrán ily fűtőberendezés sémás képe látható. A működés módja a következő: A (b) kihajtó berendezésben fejlesztett gáz részben az (o) munkahengeren megy át, mely körszivattyúk stb. hajtására szolgál, másrészt a (c) reszorberbe, melynek áthatoló hőmérsékletű (d) gáztalanító felel meg. Ezek, mint már említettük, az előbbeniektől csak annyiban különböznek, hogy hőmérsékletük magasabb, mint a hozzávaló kihajtó berendezésé és abszorberé. A reszorber meleg végén létesített hő fűtésre szolgál (w spirális), a hideg végen létesített hő a gáztalanító melegítésére a (k) hőkicserélő cső segítségével és részben a kihajtó berendezés melegítésére szolgáló, a (b) spirálison áthaladó hőtartó előmelegítésére (i) az abszorber hütővizspirálisa. Teljesen azonos módon lehet az 5. és 7. igény szerint való gépeket is megfordítani és magas hőmérsékletű hőnek megfordítható fejlesztésére alacsony hőmérsékletű hőforrás segítségéve] fölhasználni, pl. forró víznek kondenzációs berendezés melegített hűtővízéből való előállítására. A megfordítható abszorpciós gép leírt elve bővítéseivel és megfordításával egyáltalán nem szorítkozik oly gépekre, melyeknek munkafolyadéka a vizes ammóniákoldat. Sőt azonnal, minden változtatás nélkül, tetszőleges más binér vagy komplikáltabb keverékű munkafolyadékkal dolgozó gépre vihető át, mimellett ezen folyadékkeverékek mint munkafolyadékok alkalmazása abszorpciós gépekhez hasonló gépeknél magában véve újnak tekintetik. Pl. alacsony hőmérsékletek létesítésére a folyós levegő stb. binér keverékét lehet mint munkafolyadékot egy abszorpciós géphez alkalmazni és ez esetben az 1. igény szerinti ellenáramú vezetést előnnyel alkalmazhatjuk. Még magasabb hőmérsékletek elérésére ugyanily módon sóoldatokat vehetünk, melyek fölött tudvalevőleg a vízgőz nyomása ugyanazon hőmérséklet mellett csekélyebb, mint tiszta víz fölött. Az összes részletek ugyanazok, mint az ammóniak-abszörpciós gépnél. Ha ezen bővítéseket igénybe vesszük, akkor ezen gépek célszerű kombináció által termodinamikusan majdnem tökéletes módon bármily tetszőleges célhoz alkalmazkodhatnak.