67691. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő kapcsolókkal bíró távbeszélő közvetítő állomások számára

oly módon van vezetve, hogy valamennyi (r) kontaktus zárásánál a földdel köttetik össze. A (Wl, W2 stb.) kapcsolók háromhárom kefével bírnak, melyek közül kettő mindig az előfizetővezetékhurokkal, a harmadik pedig egy (PR1 slb.) relaisvel van összekötve. Mindegyik kapcsoló egyegy (D) forgatómágnessel van ellátva, mely a kapcsolót mozgásba hozza, mihelyt az előfizető kagylóját leakasztja. Amint a kapcsoló szabad vezetéket talál, a (PR1 stb.) relais gerjed és a (D) forgatómágnest lekapcsolja. A (Wl, W2 stb.) kapcsolók kontaktusainak jobb oldalán az (a, b, c) kontaktusok vannak elrendezve, melyekhez a külön munkahelyhez vezető vezetékek vannak kapcsolva. A munkahely, a 2. ábrán, a (KI, K2 stb.) dugókilincsekkel van jelezve. Ha most valamelyik, pl. a (TI) előfizető felhívást eszközöl, midőn valamennyi (VI, Y2 stb.) vezeték el van foglalva, annak (Wl stb.) kapcsolója az (a, b, c) kontaktusokra jut. A (PR1) relais ekkor a földtől a zárt (rl, r2 stb.) kontaktusokon, a (d) dróton, a (c) kontaktuson és a (PR1) relaison keresztül a telepbe vezető úton gerjed és a (Wl) kapcsolót (D) forgatómágnesének lekapcsolása által, ismert módon fogva tartja. Amint most a sokszorosan kapcsolt összekötővezetékek bármelyike, pl. (V2) szabaddá válik, a hozzátartozó (A) relais (r) kontaktusa nyílik, a földnek a (d) vezetékkel való kapcsolata megszűnik, a (PR1) relais elveszti gerjesztését, fegyverzete visszahull és a (D) forgatómágnes áramkörét zárja. A (Wl) kapcsoló ismét megindul, hogy a szabad (V2) összekötővezetéken ismét megálljon. A (d) drótnak a (c) kontaktusokhoz vezető elágazásaiba (Ll, L2 stb.) lámpák kapcsolhatók be, melyek kigyúlnak és a hivatalnokokat, vagy a fölvigyázó személyzetet értesítik, ha egy (W) kapcsoló az (a, b, c) kontaktusokra van beállítva. Az (Ll, L2) lámpák helyeit lehet csak egyetlen egy (LR) figyelmeztetőlámpát a közös (d) vezetékbe bekapcsolni. Az (a, b, c) kontaktusok csupán várakozó kontaktusok gyanánt is használhatók, anélkül tehát, hogy ezektől összekötővezetékek vezetnének a külön munkahelyhez. E kontaktusok azután a következő hatást fejtik ki: ha valamennyi összekötővezeték el van foglalva, a kapcsoló mindaddig mozog, míg az (a, b, c) kontaktusokra nem ér. A (PR1) relais tehát gerjed, a kapcsoló (D) forgatómágnesét lekapcsolja és a kapcsoló az (a, b, c) kontaktusokon állva marad. E kontaktusokon a kapcsoló most addig áll, míg az (rl, r2 stb.) kontaktusok valamelyike, egy összekötővezeték szabaddá válása folytán nyílik, mikor is a (PR1) relais ismét árammentes lesz, mint már előbb említettük, a (D) forgatómágnes áramkörét zárja és a kapcsoló ismét megindul, hogy szabad vezetéket keressen. Ha azonban munkahely van jelen, mint a 2. ábrán, akkor gondoskodni kell arról, hogyha valamelyik kapcsoló az (a, b, c) kontaktusokra beállott, azokat ne hagyja többé el, ha a kezelőhivatalnok a munkahelyen a hívást elfogadta és pl. a (KI) vagy a (K2) kilincsbe a dugót bedugta. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál ezen követelmények teljesítve vannak. Ha itt valamennyi sokszorosan kapcsolt (V) vezeték elfoglaltsága következtében az (^kontaktusok zárva vannak, akkor egy (R) reális gerjesztetik, mely a (g) kontaktust zárva tartja. Most pl. több előfizető, közöttük (TI) és (T2) is ad fölhívó jelt. Ezek kapcsolói ekkor az (a, b, c) kontaktusokra futnak. Ha a (Wl) kapcsoló mozgó kontaktuskarja a (c) kontaktust érinti a következő áramkör jön létre: telep, (PR1) relais, kontaktuskar, (c) drót, (kl) nyugalmi kontaktus a (Kl) kilincsben, (Ll) lámpa, (LJ1) kontaktus, (Bl) relais, (bl) kontaktus, (gl) drót, (g) kontaktus, föld. A (PR1) és (Bl) relaisk tehát gerjednek. A (Bl) relais átváltja a vezetéket a (bl) kontaktusról a (b') kontaktusra. Az (e') dróton keresztül most az (E) relais gerjed, az (e) kontaktus pedig záródik. Ugyanilyen módon a (W2)