67668. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hosszú vezetékeken való távírásra és távbeszélésre

A szögemeltyű armatúráira ily módon kifejtett mágneses erők már most széleB határokon belül változtathatók. Első sorban, a két vasmagra influenziahatás által beható összes mágneses erő beállítható, ami az (55) emeltyű segélyével történik, mely a mágnes szárain csúszik és az (55a) pont körül forgatható. A (49), illetve (58) tekercsmagok mindegyike által kifejtett erő különkülön változtatható és pedig egy második (49a), illetve (59) mag segélyével, mely az elsőben eltolható. Az eltolás (54), illetve (60) csavarok és kézikerekek segélyével történik. Hasonló módon állítható be ([44] csavar segélyével) a (43) permanens mágnes. A szögemeltyűre beható erőkomponensek közül a helyiáram által átáramolt és közvetlenül a mágnes (51) szárán ülő (50) tekercs rögzítőmágnes gyanánt szolgál, azaz a tekercs a (46) szögemeltyűt helyzetében igyekszik tartani és rezgéseit fojtja. Ezt a fojtást a (48) horgony létesíti, mely előnyösen alsó végén kúpos. A vonaláramok által átáramolt (57) tekercs az (52) mágnes rövidebb (53) szárán elrendezett (56) lágyvaslemezen ül. Az (57) tekercs a lemezalakú (47) horgonnyal szemben van elhelyezve és a horgonyt az (58, B9) magoknak a vonaláramhullámokkal ingadozó vonzó ereje által megfelelő rezgésekbe hozza, melyek azután az emeltyűhosszak arányában a távbeszélőmembránra j átvitetnek és £t helyiáramkör ingadozásait létesítik. A helyi telep az esetleg bekapcsolt, az erősbített áramok által befolyásolandó további készülékekkel együttesen a (64) és (64a) kapcsokhoz van kötve, míg az (57) tekercs a (61) és (62) vonalkapcsokkal áll összeköttetésben. Azonban világos, hogy ugyanezen készülék távbeszélőadó gyanánt is használható. Ez esetben csupán az {57) tekercs helyett kell egy hangtölcsért elrendezni úgy, hogy az áramhuliámok helyett a hangrezgések hatnak be (47) armatúrára és a (46) szögemeltyűre. Emellett azonban az üreges (58) vasmagot a három mágneses erőkomponens egyike gyanánt megtartjuk. A rezgések átvitele a hanghullámok helyett egy rezgő membránnal való szilárd összeköttetés, pl. egy aluminiumdrót, illetve egy folyékonyközeg által is történhetik. Minthogy ezek a készülékek a rázkódtatások iránt igen érzékenyek, ennek folytán alátétjeikhez képest, pl. parafalábak, gumitömlők stb. által igen jól szigetelendők. E célra egy más eszköz abban áll, hogy a készülékek úgynevezett kardinikus Kifüggesztésben alkalmaztatnak, miáltal még további előnyök adódnak. A 3. ábra ilyfajtájú .szerkezetet mutat. Ez a szerkezet lényegében megegyezik a 2. ábrabelivel, azonban a középtengelyhez képest szimmetrikus úgy, hogy a (117) csapokra függeszthető föl. A (46) szögemeltyű itt T-alakú és két mikrofonon van megerősítve, melyek a 2. ábrabeli mikrofonnal pontosan azonosak lehetnek. E kiviteli alaknál a (108) vonalmágnesek eltérően vannak alakítva. A vonalmágnesek egy körben futó (108a) lágyvaskereten és pedig a keret középtengelyében ülnek. A vonalmágnesek tekercselése kívül egy a (108b) hasítékokkal ellátott (108) lágyvasköpennyel van fölszerelve. A külső (107) mag, hosszának körülbelül V3-ával a köpenyből kiáll. A belső (107a) mag itt is a (47) csavar segélyével való beállításra szolgál. A mágneses hatás itt csak az áramokkal egyidejűleg lép föl. A (114) és (115) magokkal ellátott (113) rögzítőmágnes megegyezik a 2, ábrán föltüntetettel. Azonban itt a (113) tekercs nem egy patkómágnesen, hanem két (111) és (112) rúdmágnesen ül, melyek a (114) magot átfogják és hasonnevű pólusaikkal illeszkednek egymáshoz. A (109) és (110) kapcsok a vonaláramok hozzávezetésére szolgálnak; a (121) és (122) kapcsok a helyi áramkört kapcsolják be. A helyi áramkör a következő úton halad .* Pozitiv (121) kapocs, (118) vezeték, (39) tekercs, (40) összekötődarab, a (37) mágnes teste, vagy egy külön vezeték, (36) sárgarézmag, (34) és (33) kontaktusok, membrán, (119) vezeték, ettől a második mikrofonhoz és az utóbbin, továbbá a (120) vezetéken és a (113) rögzítőmágnesen át a negativ (122) kapocshoz. A két mikrofon nemcsak