67664. lajstromszámú szabadalom • Beékelhető ajtózár

fogva a nyíl irányában fogja eltolni, miáltal az aj ló nyittatik. A fogantyú elbocsátása után a (14) tekercsrugó a részeket ismét nyugalmi állásukba viszi vissza. Az (5) ötlőt lerézselt oldalával mindenkor úgy állítjuk be, hogy jobb- és balfelé nyíló ajtókra legyen alkalmazható. A zártól független (15) nyélvelő az ötlő átbocsátására szolgáló (16) nyílásnál a (161

) •kivágásokon kívül még a (162

) kivágásokkal is el van látva úgy, hogy a (16) ötlőt mindkét oldalra fordítva keresztüldúghajtuk a (16) nyíláson. A zár behelyezésére csak igen csekély kivágást kell az ajtón alkalmazni úgy, hogy az ajtó szilárdsága nem szenved és a (15) nyelvelőt is jobban lehet a (17) csavarok segélyével felerősíteni. A zárpajzsok is könnyebben erősíthetők fel a (30) qsavarokkal. A (2) borítékrészbe a (20) szögvasak vannak beszögecselve, melyek a (22) rúgó hatása alatt álló és a (23) csavarban végződő (21) rekesztőt vezetik. A (21) rekesztő a (20) ágyazásában könnyen emelhető és a (22) rúgó által mindig visszaszoríttatik legalsó állásába. Ha a zár az ajtóban meg van erősítve, úgy az ajtókeret mellső nyílásán keresztül a (6) csapot az (5) ötlővel együtt betoljuk a zárba, majd pedig a (24) zárnyelvet is behelyezzük és csak ezután csavaroíjuk föl a (15) nyelvelőt és a (11, 12) zárcímeket. Az (5) ötlő és a (24) zárnyelv a (28) ill. (29) kiugrásokkal vannak ellátva, melyek ezen részeknek a .nyelvelő nyílásain keresztül való kitolását határolják. A zár tehát kifelé teljesen borítva van. A 12 -14. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a zárboríték két (41) és (42) lemezből áll, amelyek a (43) hüvelyek (44) csavarok és (45) anyák segélyével egymással szilárdan vannak összekötve. A (44) csapok kinyúlnak a zárborítékból, hpgy, egyidejűleg a (48) csavaranyák és (49) alátétlemezek segélyével a zárnak az ajtóban való megerősítésérc is szolgáljanak. A fentiekben leírt első foganatosítási alakkal szemben még kisebb igénybevételt szenved a fa. Az (50) forgó a boríték szélességénél nagyobb szélességgel is bírhat és pedig oly szélességgel, amilyet az ajtó vastagsága megenged. Az (53) ötlő csavarmenet segélyével oldhatóan van az (52) szárral összekötve. Az (54) rúgó az ötlőt mindenkor a záróhelyzetbe igyekszik hozni. Az (55, 56) bevágásokkal ellátott (57) nyúlvány az (58) rekesztő befogadására szolgál. Kulcscsal való záráskor az (58) rekesztő, mely az (59) és (60) fülekben van ágyazva, fölemeltetik és a kulcs mindenkor körülforgása után a (61) rúgó által ismét az (52) szár ill. (62) bevágásába szorítlatik. Az (53) ötlő ezen alaknál is a (64) ütközőkkel van ellátva. Aszerint, amint a zárat bal- vagy jobboldalt nyíló ajtókon alkalmazzuk, az (53) ötlő és a (63) nyelvelő megfelelően megfordíthatok. A zárba beszögecselt négyszögletes (65) csap az (52) szár (66) vezetékébe nyúlik és annak vezetésére szolgál. Az (53) ötlőt kulcs segélyével is nyithatjuk, mivel az ötlő szárán a (67) nyúlvány van alkalmazva ú,jy, hogy a zár célszerűen váltózár gyanánt is alkalmazható. Ha az (50) forgót a kilincs segélyével a nyíl irányában forgatjuk, úgy a (68) bütyök a (69; csigára nyomást gyakorol és az (53) ötlőt behúzza. A (70) orr és az (58) rekesztő eközben ütköző gyanánt szolgál. Az (50) forgó (72) orrába kapaszkodó (71) rúgó a kilincset ismét nyugalmi állásába húzza vissza, amidőn is a (73) csap és a (43) hüvely szolgál ütköző gyanánt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Beékelhető ajtózár, jellemezve azáltal, hogy a zárboríték két egymásba kapaszkodó részből áll, melyek csavarorsók segélyével szoríttatuak szét úgy, hogy ezáltal az ajtó kivágásába beékelődnek. 2. Az 1. alatt igényelt zár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (11 és 12) zárcímekben forgathatóan ágya-