67649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai masszáknak agyaghoz hasonló képlékenységűvé tételére

másik alapanyag hidroxidját kötőanyag gya­nánt hozzáadni. Az új eljárás kivitelére minden oly mód­szer használható, mely kolloidális oldat elő­állítására alkalmas és pedig oly módon, hogy azon oldatokhoz, melyekből a kolloi­dális anyagok előállíttatnak a földolgozandó anyagot mindjárt finom por alakjában'ad­juk hozzá. A kolloid előállítása tekinteté­ben emellett lényeges, hogy az anyagot rendkívül finoman 100 óra hosszat vagy még tovább őröljük és nagyobb sűrűség elérése céljából esetleg még előzetesen kiégessük, minthogy az így előkészített anyagok a kol­loid előállítására nézve kedvező oldható­ságra tesznek szert. A gyakorlati kivitel pl. következőképen történhet: A port sóoldat­tal keverjük össze, pl. thoriumoxidot tho­riumnitrátoldattal, vagy zirkonoxidot zirkon­nitrátoldattal, thoriumoxidot zirkonnitrátol­dattal, zirkonoxidot thoriumnitrátoldattal, kvarcot vízüveg és sósav keverékével, alu­miniumoxidot az acetátjával stb. A savat azután, pl. dialízis útján, vagy mérsékelt hőmérsékleten való állandó vízhozzáadás mellett történő folytonos elpárologtatással távolítjuk el. A földolgozandó anyagot, pl. thoriumoxi­, dot egy savval, pl. sósavval fölmelegítjük és az elpárolgott savat és vizet friss sav, illetve friss víz hozzávezetésével pótoljuk. Célszerű emellett az egész masszát állan­dóan keverni, amellett a thoriumoxid oldó­dik és thoriumklorid képződik. Ezután a savat állandó vízhozzáadás mellett végbe­menő elpárologtatással eltávolítjuk. A rend­kívül finom thoriumoxiddal kevert thorium­klorid közben thoriumhidroxiddá alakul át, mely kolloidális állapotban van és a tho­riumoxidrészeken egyenletesen rakodik le. Az egész eljárást a massza melegítése nélkül dialízissel is keresztülvihetjük, de akkor a folyamat megfelelően tovább tart. Az anyagok néhány százalékának későbbi hidroxidképzés céljából oldatba való átvi­tele alkáliák segélyével is keresztülvihető. Ha az eljárást rövidebb idő alatt akarjuk keresztülvinni, a kolloidális részecskéket kisebb mennyiségben állítjuk elő és ehelyett a masszához kis mennyiségben már előre hozzákeverünk kötőanyagot, pl. zselatint, vagy hasonlót. A viszonyok helyes megválasztásával, ami természetesen teljesen a földolgozandó anyag­tól függ, ily módon oly formadarabokat állíthatunk elő, melyek száradásánál és tűz­ben is csak kis mértékben zsugorodnak. A leírt eljárás szerint előállított masszák ugyanúgy dolgozhatók föl, mint az agyag, mindenekelőtt gipszformákba önthetjtik, sőt a jelen eljárás segítségével már egyszer égetett anyagokat is újra képlékeny álla­potba hozhatjuk. Végül az eljárás arra is használható, hogy bizonyos, de nem elegendő mértékű képlé­kenységű anyagokat ezen tulajdonságuk te­kintetében javítsunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kerámiai termékek képlékennyé tételére szervetlen kötőanyagok, különö­sen hidroxidok alkalmazása mellett, az­által jellemezve, hogy a kötőanyagot kolloid alakjában oly finoman és egyen­letesen elosztva adjuk az alapanyaghoz, hogy agyaghoz hasonlóan alakítható kép­lékeny masszát kapunk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyagnak az alapanyaggal való össze­keverése céljából a kötőanyagot sol alak­jában alkalmazzuk. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyag solját az alapanyag­gal bensően összeőröljük. 4. Az 1—3. igényben védett eljárás foga­natosítást alakja, azáltal jellemezve, hogy a solt rendkívüli hígításban használjuk és az alapanyagot finom por alakjában lassanként adjuk hozzá. 5. Az 1. igényben védett eljárás foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kötőanyagot kolloidális állapotban magá­ban az alapanyagban képezzük.

Next

/
Thumbnails
Contents