67633. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép
zárt végén ül. A gép állványához erősített (91) hüveljek mindenikében a (96) szivattyúhenger van elrendezve, amelybe az égőanyag a (42) csővel összeköttetésben álló (97) csövön át a jut (10. ábra). A szivattyúhengerben a (98) visszacsapószelep van elrendezve és a szivattyúhenger alsó részétől a (100) elágazócsatorna a (80) hengerrel egy darabot képező (91) hüvelyhez vezet. A (100) csatornában a (101) visszacsapószelep van elrendezve. A (96) szivattyúhengerben a (99) dugattyú járhat föl és le. Ez a dugattyú fölső végén a (102) lemezzel van ellátva, mely a (103) rúgó számára támaszfölület gyanánt szolgál (15. ábra). A (103) rúgó a dugattyút rendesen fölfelé húzza. A (90) csövön elrendezett (104) bütyök a cső forgásakor a dugattyút lefelé nyomja. Az egyes részek akként vannak elrendezve, hogy a (104) bütyök a hozzátartozó dugattyút éppen akkor nyomja le, amikor az égőanyag számára való tolattyú mégfelelő nyílása a (100) csatorna fölső végével közlekedik, ennekfolytán tehát ezen csatornán át a (90) tolattyúba meghatározott mennyiségű égőanyag jut, a amikor is az a (93) nyílásban marad. Ha már most a (90) forgatótolattyú tovább mozog, akkor a (49) csőből jövő nyomás alatt álló levegő az égőanyagtöltést a hengerbe fújja. Az égőanyag szétpermetezése már a nyomás alatt álló levegő behatása alatt is bekövetkeznék. A (92) csatornához azonban a (105) fúvóka is csatlakozik, mely mellső végén a gombaalakú (106)' karimával és ettől kis távolságban egy másik ernyőalakú (107) karimával van ellátva. E két karima között vannak a (108) kibocsájtó nyílások és ily módon a betóduló nyomás alatt álló levegő az égőanyagtöltéát a vele kevert levegővel együtt a forró (106) és (107) karimákra fújja. A töltést ezáltal nem csak szétpermetezi, hanem az tényleg gőzzé alakul és .így könnyebben meggyullad. Ha a (81) főforgótolattyút hosszirányában eltoljuk oly célból, hogy megrövidítsük azon időtartamot, amely alatt a hengerek öblítésére szolgáló friss levegő a (81) tolattyún át a hengerekbe áramlik, akkor természe-6 -tesen egyidejűleg az égőanyag számára való tolattyút is el kell akként állítani, hogy az égőanyag hozzávezetése megkezdődjék, mihelyt az öblítésre szolgáló levegő hozzávezetése el lesz zárva. Ezt azáltal érjük el, hogy a forgótolattyú nyílásának egyik széle a hengeralkotóval párhuzamos, míg a szemben fekvő (110) él a hengeralkotóval bizonyos szöget képez, mely a (94) csavarkeréken kiképezett fogak szögének felel meg. Ha tehát a forgótolattyút eltoljuk, akkor az égőanyag számára való tolattyú oly szöggel fordul el, mely éppen elég nagy, hogy a forgótolattyú nagyobbított vagy szűkített nyílását kiegyenlítse. Az égőanyag hozzávezetését az égési levegő hozzávezetéséhez viszonyítva, ezenkívül még azáltal szabályozzuk, hogy a (84) tengellyel a (111) beállítórúd akként van összekötve, hogy az a tengellyel együtt eltolódik. A (111) rúd (112) beállítóföliiletei (10. ábra) az egyes égőanyagszivattyúk dugattyúinak (102) lemezei fölött fekszenek. A beállítófölületek tehát a szivattyúdugattyúk fölfelé való mozgását határolják és minthogy az égőanyag1 hozzávezetése ezen dugattyúk löketétől függ, az égőanyag hozzávezetése a (111) beállítórúd közvetítésével a (81 ) tolattyú állása szerint változik. A találmány tárgyának ezen foganatosítási alakjánál a hengerek alapos öblítését ugyanúgy, mint az első fogan atosítási alaknál, a beáramlój fri3s levegő végzi. A gép teljesítménye a komprimálandó levegőmennyiségváltoztatása útján a két határ között nagyon pontosan változtatható, mimellett a megfelelő közegek egyidejűleg az égőanyag hozzávezetését is szabályozzák és ezáltal a hengerekben a helyes keverési arány mindig biztosítva van. A gép melegedés nélkül jár és anélkül, hogy a bonyolultabb részek zavart okoznának. A bevezetett égőanyagelegy szétpermetezése oly kedvező, hogy a gőzképződés következtében a gyújtás még oly esetben is biztosan bekövetkezik, amikor nehezetben gyúló égőanyagokat, mint például nyers olajat vagy ezek párlatait használjuk. A gép hűtését nem csak az átáramló
