67629. lajstromszámú szabadalom • Körszivattyú illetve hasonló gép
- 3 — üzemük a központ áramszolgáltatásától független maradjon. A gőzturbina magas fordulatszáma és a csekély nyomómagasság mellett azonban a belső hozzáömlésű futókerekek átmérőit oly kicsinyekre kell választanunk, hogy a mindenesetre előáiló nyoraásfölösleg lehető kicsiny maradjon. A lefojtandó fölösleg gazdasági szempontból rendszerint nem engedhető meg; azonkívül a futókerék kicsiny külső átmérője folytán belső keréknyílása oly kicsiny lesz, hogy a szívószál elszakadásának veszélye miatt korlátolt szívósebesség mellett csak egy csekély vízmennyiséget szállíthatunk, miáltal a rendesen igen nagy tömegű víznek szolgáltatására több (rendszerint kb. 10) — kereket kell parallel kapcsolnunk. Ez a körülmény eddig okvetlen megakadályozta a gőzturbina alkalmazását úgy, hogy percenkint legföljebb 1450 fordulatú forgóáramú motorral kellett megelégednünk, ahol az aránylag még mindig magas fordulatszám mellett 5 futókereket is kellett parallel kapcsolni. A jelen találmány szerinti külső hozzáömlésű futókerék egy csapásra megszünteti mindezen nehézségeket. Az (u) kerületi sebességtől függetlenül minden tetszésszerinti, még oly csekély nyomómagasság is fojtás nélkül elérhető, de mindenekelőtt az egy futókerék által szállítható vízmennyiség nincs korlátozva, mert a szivókeresztmetszet most a futókerék külső kerületén van, tehát tetszés szerinti nagyra vehető és mindenkor úgy választható, hogy a szívósebesség a megengedett mértéket túl ne haladja, míg a futókeréken átáramló víztömegek egy belső átmérőnek minden, még oly csekély keresztmetszetén is, tetszés szerinti nagy, a íutókerékben előállítható, sebességgel ömölhetnek ki. Az eddig ismeretes belső hozzáömlésű futókerekeknél azonban, mint említettük, nagy víztömegeknél az arányok épen megfordítva — oly kedvezőtlenek, mint csak képzelhető, mert itt a szükség szerint lassan folyó beáramló víznek szívókeresztmetszet gyanánt csupán a futókerekeknek aránylag kicsiny belső nyílása áll rendelkezésre, míg a nagy sebességgel kilépő víz egyúttal a futókerék legnagyobb keresztmetszetén áramlik át. Amíg tehát eddig rendkívül nehéz, vagy épen lehetetlen volt körszivattyúkat, különösen azok futókerekét, nagy víztömegeknél és kicsiny ellenállásmagasságoknál nagy fordulatszámokra szerkeszteni, addig az új külső hozzáömlésű futókeréknél az a víztömeg, amelyet egyetlen kerék szállíthat, az előállítandó nyomómagasságtól függetlenül, gyakoilatilag korlátlan. A keréksúrlódás az (u) sebességen kívül tudvalevőleg még a kerék megnedvesített külső fölületének nagyságától is függ. Ezt a fölületet főrészben a futókerék külső homlokfölületei képezik. A futókerekek szokásos alakja mellett ezeket a fölületeket nem lehet csökkenteni. Ha azonban egy ideig szokásos alakú futókereket vagyis egy olyat, amelyik belső hozzáömléssel dolgozik, egyesítünk egy futókerékkel, amely jelen találmány szerint külső hozzáömléssel dolgozik, akkor ezáltal a szokásos futókeréknek egyik súrlódást előidéző homlokfölülete kissé csökken, egyúttal azonban körülbelül kétszeresére emelkedik a nyomómagasság, amelyet egy ilyen összekötött futókerékkel el lehet érni. A vizet az ismeretes belső hozzáömlésű keréken való átáramlása után áttereljük és kívülről a második, de ugyanazon kerékte3tre erősített lapátokra vezetjük. Ily módon, mint említettük, a futókerék káros fölülete kissé csökken és evvel együtt a kerék hasznos munkája jelentékenyen megnövekszik. Ezáltal az egész futókerék hatásfoka is jelentékenyen megjavul. A további előnyöket, amelyek a futókérékre való külső hozzáömlésből származnak és pedig akár magábanvéve, akár pedig a szokásos belső hozzáömlésű lapátrendszerrel kapcsolatosan, a rajzok nyomán írjuk le, a ahol is az 1. ábra egy olyan körszivattyú metszete, melynek egyetlen, a jelen találmány szerinti kapcsolt futókereke van, 2. ábra hasonlóképen egy olyan körszivattyúmetszete, mely egy belső vezetőkészülék alkalmazását tünteti föl,