67627. lajstromszámú szabadalom • Folyadékfék lövegekhez, a visszafutás hosszának szabályozására szolgáló berendezéssel

seknek a 6. ábi'án függélyes vonalkákkal sraffozott részét a (D) gyűrűtolattyú (d2) nyúlványa elfödi. A visszafutás kezdclén tehát, a fékező főlyadélc átömlésére, a (b4) áttöréseknek csak a 6. ábrán vízszintes vonalkákkal sraffozott része áll rendelkezésre, mely a visszafutás közben, fokozatosan szűkül és végül leljesen elzáródik, midőn a (b4) áttöréseket egész szélességükben elfödi az (A) fékhenger belső fala. Minthogy akkor folyadék többé keresztül nem aramolhatik, a mozgó részek nyugalomba jönnek. A (b4) áttörések függélyes vonalkákkal sraffozott részének a (D) gyűrűtolattyú <d2) nyúlványa segélyével történt elfödésével elérjük, hogy a fékező folyadék átfolyási keresztmetszete, a legrövidebb visszafulás esetén kisebb, mint akkor, ha a (D) gyűrűtolattyú nem lenne alkalmazva. E csökkentés mértéke úgy van megválasztva, hogy az átfolyási keresztmetszet elzáródása után, a visszafulás energiája 'teljésen meg van semmisítve. A normális és azon visszafutási hosszúságon kívül, mely a (B, Bl) dugattyúnak az (al) hornyokhoz és a (L)) gyűrűtolattyúlioz viszonyított, a 6. ábrán föltüntetett he lyzetéből kiadódik, amint az minden nehézség nélkül megállapítható, a (B2) dngattyúrúd megfelelő beállításával minden más, olyan visszafutási hosszúságot el lehet érni, mely a megengedett legrövidebb és a normális visszafutási hosszúvá g közé esik. Ezen közbeeső hosszúságoknál is a (D) gyűrűtolattyú a (b4) áttörések keresztmetszetének olyan csökkenését idézi elő, hogy az átfolyási keresztmetszet teljes elzáródásakor, a visszafulás energiája már teljesen föl van emésztve. Hogy bármelyik visszafutási hosszúságnál lágy (enyhe) előrefutást is érjünk el, a következő berendezésről gondoskodtunk. A (B, Bl) dugattyú (b6) üregébe és a (B2) dugattyúrúd központi (b8) furatába az (A) fékhenger (a4) fenekében (1. ábra) megerősített (b) fojtó rúd nyúlik be, melynek átmérője csekély mértékben kisebb, mint a (b8) dugaUyúrúdfuralé. A (B, Bl) dugattyú (b6) üregébe, az (A) fékhenger dugattyúrúdoldaláról (baloldali végéről), a (B) dugattyúrész (b9) csatornái vezetnek (1 és 3. ábrák). E csatornák (F, fl) visszacsapó szeleppel zárhatók el. E szelep (fl) rúgójának támaszfölülete gyanánt a (B) dugattyúrészbe becsavart (C) gyűrű szolgál, melynek belső átmérője az (E) fojtó rúd átmérőjének felel meg. E fojtó rúd falába (el) hosszhornyok vannak bemetszve (1—3. ábrák), melyek a fékező folyadéknak, az előrefutás alkalmával, a (B2) dugattyúrúd (b8) furatából, az (A) fékhenger dugatlyúoldalára (jobboldali végébe) való átjutását teszik lehetővé. Az (el) hornyok átfolyási keresztmetszete, az (ti 1) hornyok és a (b4, d3, b5) áttörések keresztmetszetéhez viszonyítva, igen kicsiny. A most leírt elrendezés folytán a fékező folyadék, a visszafutáskor, miközben az (F, fl) szelep testét fészkéről leemeli, az (A) fékhenger dugattyúrúdoldaláról, a (b9) csatornákon át, a (B2) dugattyúrúd (b8) furatába folyhatik át. Az előrefutás alkalmával az (F, fl) szelep elzáródik és a folyadékot az (b) fojtó rúd a (b8) furatból, az (el) hornyokon keresztül, az (A) fékhenger fotyadékkamráiba szorítja be. Az (F, fl) szelepnek a (b8) dugattyúrúdfurattal összeköttetésben álló üregéből a (B) dugattyúrészben elrendezett (blO) csatorna vezet (2, 3. és 4—6. ábrák) a (D) gyűrűtolattyú belső falához. E csatorna a (D) gyűrűtolattyú belső falába Lemetszett (d4) csatornával (2. és 4—6. ábrák) jöhet összeköttetésbe, mely a (D) gyűrűtolattyú radiális (d5) csatornáján át, ennek külső falával van összekötve. A (blO, d4 és d5) csatornák elrendezése úgy van megválasztva, hopy a (blO, d4) csatornák közt összeköttetés van, ha a fék, a (B, Bl) dugattyú elforgatásával, a legrövidebb, vagy valamely, ehhez közel álló visszafutási hosszúságra állíttatott be (6. ábra) és hogy a (d5) csatorna az egyik (al) horony amaz (a3) szélétől csekély távolságban torkol be a (D) gyűrűtolattyú külső falába, mely a visszafutás fékezése