67624. lajstromszámú szabadalom • Kulcs-nélküli zár dobozokhoz
közös (5) tengelyen lévő (6) külső beállítókorongok segítségével eltolhatók, oly módon, hogy a (2) retesznek a nyitást előidéző eltolása csak akkor lehetséges, ha a zárókorongnak (7) kivágása a retesz (8) elemének a mozgásvonalába esik. A (6) beállítókorongnak a (4) zárókoronghoz képest tetszés szerint elforgathatok s ezzel egyúttal azon jelek is, melyekre a beállítókorongokat a zár kinyithatása céljából a (9) helytálló jelnek megfelelően be kell állítani, tetszés szerint változtathatók. Minden egyes (4) zárókorongaz eddigi kivitelű záraktól eltérően a (10) háromszögű fogakkal van ellátva, mely fogzásba a szintén fogazott (11) nyomórudacska kapaszkodik, s egy a (7) kivágásba- nyúló s a (2) retesztesttel összeköttetésben álló (8) vezetőrúd körül tekercselt (13) rúgó •hatása alatt állandóan a (4) zárókoronghoz van szorítva. A (11) nyomórudacska ezenkívül még a kétoldalt elrendezett (12) ^vezetőrudak által is vezettetik. A (4) korong háromszögfogazása lehetővé teszi azt, hogy a zárókorongot mozgathatjuk mindkét irányban s emellett a kéz ugyanazt az ellenállást érzi, akár egybeesik a (8) vezelőrúd a (7) kivágással, akár nem. Ennélfogva a kézzel való kikémlelés, mint a leírás elején említve volt, itt nem lehetséges. A nyomórudacskát oldalt elrendezett vczetőrudak helyett a födőlap belső oldalán alkalmazott (14) vezetőlap által is vezethetjük (3. és 4. ábrán). Hogy a (4) zárókorongnak a (6) beállítótárcsákhoz képest való beállítását lehetővé tegyük, illetve megkönnyítsük, ezért az előbbiek a (15) karmantyúnál fogva vannak az (5) tengelyre fölhelyezve s ez utóbbinak körülfutó (16) hornyába kapaszkodó (17) csavarokkal vannak rögzítve úgy, hogy ez utóbbiaknak egyszerű meglazításával a két említett korongot egymáshoz viszonyítva elforgathatjuk. Eközben célszerűen a (4) zárókorongot a (2) retesz által szorosan visszatartjuk s csak azután forgatjuk el a beállítókorongot, minek következtében a rögzítőcsavarok állandóan egy és ugyanazon, könnyen hozzáférhető helyzetükben maradnak. Mindkét (2) retesznek egyidejű működtetésére a forgatható (18) fogantyú szolgál, mely egyúttal a födéllap föl- és letételekor is fogantyúnak használtatik. Ezen fogantyú a födéllapra fekszik föl és belsejében a (19) hüvelyt rejti, mely vele a (20) bekapcsolócsavar útján köthető össze. A (19) hüvely, mely a födéllapnak (21) nyílásán kérésziül lesz a forgatható fogantyú belsejébe bevezetve, a (22) mozgalóelemmel (egy kétkarú emeltyű) van ellátva s a (23) csavarorsó s a (24) csavaranya segítségével van rögzítve. A (23) csavarorsó fölül a (25) fogantyúban végződik s magában véve szabadon elforgatható úgy, hogy ez az elforgatás nem hat vissza a zár működő részeire. Ezen elrendezésnek csak az a célja van, hogy az avatatlanokat kétségben hagyja aziránt, vájjon nyitás céljából csak a (25) fogantyút, vagy az egész (18) fogót vagy pedig mindkettőt kell működtetni. A (20) bekapcsolócsavarnak mozgása határolva van a (25a) kis csavarral, mely egyúttal megakadályozza a (20) csavarnak rosszhiszemű eltávolítását. Ugyanezen célból a (25a) csavarok is hozzá nem férhető módon vannak elhelyezve. A (22) emeltyűkar a (26) tolórudak útján a (2) reteszekkel áll összeköttetésben úgy, hogy a (22) emeltyű elforgatásakor a reteszek előretolatnak vagy visszahúzatnak. A (26) tolórudak a (2) reteszekbe a (27) csapszögeiknél fogva fölülről szabadon belekapaszkodnak; ugyanígy a (22) moz gatóelemnél is. Ezen elrendezésnek az a célja, hogy megakadályozza a zárnak kinyitását abban az esetben, ha valaki" rosszhiszeműen az egész fogantyúszerkezetet lefűrészelné. Ez esetben ugyanis a lefűrészelt rész leesik a zár belsejébe s a tolórudakkal s így a reteszekkel való összeköttetés megszűnik.
