67616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémgőzöknek, különösen cinknek nyerésére ércekből villamoskemencékben

forrásnak sarkaival vannak összekötve. A (d) fűtőellenáliást a redukálandó (g) érckeverék veszi körül. A villamos (a) kemencén az előmelegítő és etető (b) akna van ráhelyezve, amelyen át az anyagot a villamos olvasztó kemencébe folytonosan bevezetjük. A (h) akna a (k) etető tölcsért hordja és belül az (i) gázelszívó csővel van ellátva, azonkívül pedig a (h) aknát az (1) fűtőkamra veszi körül. A kemencében a munkafolyamat úgy megy végbe, hogy az előmelegítő aknából jövő (g) keveréket a villamos kemence térben a villamos árammal fölhevített ellenállásnak melege a redukció hőfokra hozza. Ennek következtében a szénoxydgázok mellett cinkgőzök is keletkeznek, melyeket az (m) csövön ál az (n) kondenzációs kamrába vezetünk, ahol a- cinknek legnagyobb része folyékony fém alakjában lecsapódik és időközönként az (o) nyíláson át leereszthető. A cinktől lehetőleg megszabadított szénoxydgázok a (pl, p2) csöveken át az előmelegítő aknának (1) fűtőkamrájába jutnak, amelybe az (sl, s2, s3, s4) fúvókákon át (2. ábra) levegőt vezetünk be. Ebben a fűtőkamrában a gázok elégnek és a (h) aknában levő (g) keveréket előmelegítik. Az (1) fűtőkamrából az elégelt gázokat a (t) csőtoldaton át vezetjük el. Mihelyt a redukciómunkafolyamat már be van vezetve, az előmelegítő aknában levő (i) gázelvezetőcsövön át az előmelegítés következtében keletkező gázokat és gőzöket a keverékből folytonosan elszívjuk. A kondenzáció támogatására fenti elszívás úgy eszközölhető, hogy a cinknek és szénoxydnak egy részét a redukcióövből is elszívjuk, amikor is a cink a keverékben íölszállva kondenzálódik és ennek következtében a lefelé haladó keverékkel együtt ismét a redukció térbe jut, míg a szénoxydgáz az előmelegítő övben keletkező többi gázokkal együtt az (i) csövön át távozik. Ezáltal azt érjük el, hogy a cinkgőzök, alnelyek az (m) csövön át kondenzációs kamrába haladnak, oxydáló gázoktól és gőzöktől mentesek és cinkben gazdagabban, szénoxydban azonban szegényebben jutnak be a kondenzációs kamrába. Ha a (d) fűtőellenállás a munkafolyamat következtében elfogyott, akkor azt vagy újjal pótolni kell, vagy pedig a kemence tartalma maga szolgál azután fűtőellenállásként, úgy hogy az áram a (cl) pólustól a kemence töltésén át jut a (c2) sarkhoz. A villamos kemence fenekén összegyűlendő fémek, miit például ólom, ezüst stb, valamint a salak időközönként a kemence fenekén levő nyíláson át távolítandók el. A 3. ábrán föllüntetelt villamos kemencénél egy függélyes irányban beállítható elektróda van alkalmazva, mely körül a (g) keverék az olvasztótérbe jut, (c2) a fenékelektróda. Míg a villamos olvasztó térben keletkező cinkgőzök a szénoxyddal együtt az (ml, m2) csöveken át nyilak irányában az (nl, n2) kondenzációs kamrákba áramlanak, amelyekben a cink kondenzálódik, addig a szénoxyd gázok a (pl, p2) csöveken át a (hl, h2) etetőaknákba jutnak, ahol kívülről bevezetett levegővel összekeveredve elégnek, minek következtében a csövek körül fekvő keveréket előmelegítik. A függélyes (cl) elektróda körül a villamos kemencének etetőaknájában (il, Í2) gázelszívó csövek vannak elrendezve, amelyeken át a keverékben keletkező gőzöket esetleg a villamos redukciótérből származó szénoxyddal összekeverve elszívjuk. Magától értetődik, hogy a berendezés úgy van létesítve, hogy a szívóhatás erőssége tetszés szei'int beállítható, ill. szabályozható és hogy a cinknek kondenzációja lehetőleg tökéletesen keresztülvihető. Jelen eljárás mindazon fémeknél alkalmazható, amelyek gőz^lakban nyerhetők.