67597. lajstromszámú szabadalom • Idomszerkesztő

Megjelent 1915. évi .> \lius hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIK HIVAT7.L SZABADALMI LEI RAS 67597. szám. IX/a/b. OSZTÁLYIdomszerkesztő. BARTOS ISTVÁN BÁNYÁSZ TATABÁNYÁN. A bejelentés napja 1914 január hó 30-ika. Jelen találmány tárgya oly idomszerkesztő, melyet tetszőleges idomok, mint ellipsisek, körök, tojásalakok, sokszögek stb. különböző nagyságban igen gyorsan és pontosan megrajzolhatók. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja: 1. ábra a találmány oldalnézetét, 2—4. ábrák pedig különböző alakú idomok szerkesztéséhez szükséges segédkészülékeket tüntetnek föl. A találmány külső alakjában körzőhöz hasonlít és két (b, 1) szárból áll, melyek egymáshoz képest (e) csap körül különböző szög alatt beállíthatók. Eltérés a közönséges körzőkhöz képest abban van, hogy az (1) szár nem közvetlenül, van a (b) szárhoz elforgathatóan hozzáerősítve, hanem egy (d) hüvely közbeiktatásával, mely hüvely a (b) szár vékonyabb (o) részéhez képest körülforgatható és hosszirányban el is tolható, (g) rúgó az (1) szárat a (d) hüvely, ill. (b) szár felé igyekszik állandóan közelíteni. Helyette természetesen bármely más alakú és elrendezésű rúgó is alkalmazható. A (h) szárnak alsó része nem hengeres, hanem előnyösen négyszögletes úgy, hogy annak mentén a (n) idomok (o)' agyukba csavart (p) állítócsavarral hosszirányban elállíthatók, de el nem forgathatók. 2—4. ábrán látható módon a (n) idom tetszőleges alakú szabályos vagy szabálytalan zárt görbe vagy sokszög lehet. A (b) szár alsó vége célszerűen (k) kettős hegyben végződik, mely a szárnak a rajzlaphoz képest való elfordulását megnehezíti. A találmányt következőképen használjuk: Az épen szükséges alakú (n) idomot a (b) száron rögzítjük, a (k) hegyet a rajzolandó idom középpontjába beszúrjuk és egyik kezünkkel a (b) szárnak fölső végén lévő (i) fogantyút megfogjuk és a (b) szárnak függélyes helyzete mellett a másik (1) szárat a (d) hüvely recézett (d') fejénél fogva körülforgatjuk, miközben gyengén lefelé nyomjuk. Mivel a (g) rúgó az (1) szárat állandóan a (n) idom széléhez nyomja, az (1) szár végén lévő (m) iron vagy kihúzótoll ugyanazon alakot fogja a papírlapra lerajzolni, melyet a (n) idom alakja meghatároz. Az alak nagysága a (n) idomnak viszonylagos helyze-tétől függ és természetesen annál nagyobb lesz, minél följebb toljuk a (n) idomot a (b) száron. A (b) szár beosztással látható el, melynek segélyével a nagyítás mértéke közvetlenül leolvasható. A bemutatott példaképem kiviteli alak-