67578. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver könyökcsuklós závárzattal

Megjelent 1915. évi július hé 34-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67578. szám. XlX'a. OSZTÁLY. Önműködő lőfegyver könyökcsuklós závárzattal. BORCHARDT HUGÓ MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1914 január hó 8-ika. Elsőbbsége 1913 junias hó 12-ike. Ismeretes már önműködő lőfegyvereknél a billentyűnek a závárzat nyitott helyzetében a zároló által befolyásolt szerv útján történő elrekesztése. A rekesztőszerv működése emellett közvetlenül függ a zároló helyzetétől és ezért nem is pontos, mivel a zárolónak aránylag nagy útja szükséges a billentyű rekesztőjének be- vagy kikapcsolására. A jelen találmány már most könyökcsuklós závárzatú lőfegyvereknek billentyű-rekesztőjére vonatkozik, mely találmánynál az említett hátrányok azáltal küszöböltetnek ki, hogy a billentyű rekesztőjének működése nem közvetlenül a zárolónak, hanem a könyökcsukló mozgásától van függővé téve. Ez a könyökcsukló, főleg pedig annak közepes csuklópontja, a závárzat első nyitási mozgásánál oly utat ír le, mely többszörösen nagyobb, mint maga a zároló útja. Ezért a legnagyobb pontossággal elérhetjük, hogy a billentyű csak a tényleg teljesen csukott závárzattal váljék szabaddá. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a rekesztő szerkezet elölnézete, csukott závárzatnál, azaz működésen kívüli helyzetben. A 2. ábra metszet az 1. ábra A—A vonala szerint. A 3. ábra ugyancsak elölnézetben mutatja a beiktatott rekesztőt, a závárzat nem teljesen csukott helyzetében. A rekesztőszerv (a) rúdból áll (1. ábra), mely a fegyver hossztengelyére merőlegesen, a (c) závárzattokban eltolhatóan van elrendezve. A rekesztő rúdnak alsó, derékszögben meghajlított vége (2. ábra) a (b) elcsattantó rúd alá nyúlik, mely a rekesztőrúd mögött (bl) ütközővel, a rekesztőrúd előtt pedig egy, ezen rúd alá nyúló (b2) karral van ellátva (1. ábra). A rekesztőrúd fölső vége a závárzat csukott helyzetében az (f, g) záróemelők közepes csuklójának gyűrűalakú (e) markolatnyúlványának belső fölületén nyugszik. Az (a) rekesztőrúd alsó végének (d) rúgó fekszik neki. Nem teljesen csukott závárzatnál (3. ábra) az (a) rekesztőrudat a (d) rúgó megemelve tartja, mimellett alsó karja a (b) elcsattantórúd (bl) ütközője előtt fekszik. Az elcsattantórúd tehát nem tolható előre, miért is az ütközőpecek ki nem váltható. Ha a závárzatot teljesen csukjuk (1. és 2. ábra), akkor az (e) markolatnyúlv^ny az (a) összekötő rudat a (d) rúgó hatasával szemben lefelé nyomja úgy, hogy a rekesztőrúd alsó