67546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köveknek és más kőszerű vagy képlékeny anyagból való tárgyaknak mázzal való bevonására

Megjelent 1915. évi julius hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67546. szám. XVH/b. OSZTÁLY. Eljárás köveknek és más, kőszerű vagy képlékeny anyagból való tárgyaknak mázzal való bevonására. SOCIETA ANONIMA „SACES" CÉG GENUÁBAN. A bejelentés napja 1913 február hó 4-ike. Ha pl. cementből, papirmaséból, vagy más oly masszából álló fölületet, mely a víz és egészen 150°-ig a hőmérséklet behatásának ellenállani képes, kovasavas nátriumból, vagy káliumból és márványporból, vagy valamely más, fehér, vagy színes porból, mint pl. szénsavas báriumból, cinkoxydból, magnéziumoxydból, vasoxidból stb. álló keverék vékony rétegével bekenjük, mely por a kovasavas sóval magával lassan reagálni és ezáltal oldhatatlan vegyületeket alkotDi képes, és ha ezen fölkent réteget a levegőn szobahőmérséklet mellett megszáradni hagyjuk, akkor, mint ismeretes, a kovasavas só kovaföldje a levegő szénsavának behatása alatt megmerevedik és néhány nap múlva, legalább részben, vízben -oldhatatlanná lesz. Ismeretes továbbá, hogy ha a bekenés és a szárítókemencében való szárítás után a fölületet kb. 150°-ra hevítjük, akkor, megfelelően energikus koagulálás következtében, a fölület, igen gyorsan, föltűnő mértékben, megkeményedik. Ezen* folyamatot többször meg lehet ismételni, míg végre elegendő vastag, egyenletes és átlátszatlan mázréteget nyerünk. A máz fölületének fényesebbé és vízhatlanabbá tétele céljából lehet azt, egyszer vagy többször, tiszta kovasavas nátriummal bevonni, azután megszárítani és a megadott módon fölhevíteni. Repedések keletkezésének elkerülése és a kovasavas só rugalmasságának növelése céljából ajánlatos a kovasavas sóhoz ammóniában föloldott kevés kazeint hozzákeverni. Jelen találmányunk tárgya már most oly eljárás, mellyel az ily módon mázzal bevont tárgyból a benne foglalt, vagy az utólag benne képződő oldható sók teljesen kiválasztatnak úgy, hogy ennek következtében a tárgy színtartóvá (lemoshatóvá) válik és atmoszférikus agenciák, valamint a vihar és a fagy behatásai alatt semmit sem változik. Ezt azáltal érjük el, hogy az előbb említett módon mázzal bevont tárgyat ozmotikus kezelésnek vetjük alá, mimellett az ozmotikus vékony' réteg (hártya) közvetlenül a kovasavas só kovaföldje által képeztetik, mely a hő és az atmoszférikus szénsav behatása következtében koagulál. Ezen cél elérésére elméletileg elegendő lenne ugyan a tárgyat vízbe mártani és arról gondoskodni, hogy a víz alapos keringetése és fölfrissítése által a nátrium, vagy a kálium, mely a hidrolízis következtében szabaddá válik és a kimosás folytán