67544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehezen illó szénhidrogéneknek átalakítására könnyebben illókká

Megjelent 1915. évi julius hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KÍR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 67544. szám. XI/b. OSZTÁLY . Eljárás és berendezés nehezen illó szénhidrogéneknek átalakítására könnyebben illókká. PORGES PHILIPP IPAROS, DR

STRANSKY SIEGMUND VEZÉRIGAZGATÓ ÉS DR

STRACIIE HUGÓ TANÁR BÉCSBEN. A bejelentés napja 1914 május hó 7-ike. Elsőbbsége 1913 május hó 8-ika. A magas forrpontú szénhidrogéneknek alacsony forrpontúakká való átalakítása az ásványolajiparra igen nagy jelentőséggel bir, mert a könnyen illó benzin — különösen az automobilüzemben való elterjedése óta — a világítóolajoknál, vagy a nehéz szénhidrogéneknél (gázolajok stb.) jóval magasabb árat ért el. Ezenkívül jelenleg igen tág körben terjedt el a nagy fűtőértékű gázok (olajgáz) előállítása úgy a vasúti kocsik világítására, mint a csekélyebb fűtőértékű gázok (vízgáz) karburálására úgy, hogy előnyös a nehéz olajoknál egyidejűleg könnyű olajokat és nagy fűtőértékű gázt előállítani. A nehéz szénhidrogéneknek fölbontása könnyű szénhidrogénekre a krakkolási folyamat segélyével már ismeretes, amely folyamatnál a nehéz olajokat olyan magas hőmérsékletre hevítik, hogy a nehéz szénhidrogének könnyebben illó és gázalakú szén^ hidrogénekre, továbbá hidrogénre és szénre bomlanak. Az olajgáz előállításánál is könynyű gázalakú szénhidrogénekre bontják a nehéz szénhidrogéneket azáltal, hogy gőzeiket öntöttvas-retortákban kb. 700—800° ra hevítik. A blaugáz készítésénél pedig a nehéz szénhidrogéneket olyanokra bontják, amelyek komprimálás alkalmával folyé* konnyá válnak, amit azáltal érnek el, hogy a gőzöket csak 600—700°-ra hevítik. Kísérleteket végeztek a bontásnak katalizátorok jelenlétében raló foganatosítására is és pedig a fémes nikkelt, vasat és rezet jelölték meg a bontási folyamatot gyorsító anyagok gyanánt; a bontási folyamatot fémoxidok is gyorsítják és kalizátorok gyanánt vasoxidot, ólomoxidot, cerciumoxidot és barnakövet is ajánlottak. Ha azonban vízgőz nincs jelen, akkor e^en folyamatnál főleg aromás szénhidrogének keletkeznek,, amelyek az automobil üzemre sokkal kevésbbé alkalmasak. Azon hőmérsékletek azonban, meljeket ehhez a folyamathoz eddigelé alkalmaztak, vagy túlságosan alacsonyak voltak (pl. nikkelnél 260°, mimellett igen sok hidrogén válik le, réznél 220°, mimellett a forrpont emelkedése következett be), vagy pedig igen magasak (nikkeloxid vagy mangánoxidok használata esetén-700°, vagy ennél is több, mimellett igen nagymennyiségű hidrogén válik le). Kísérleteket végeztek végül a bontásnak vízgőznek és fémvasnak (vasforgács) mint ka-