67504. lajstromszámú szabadalom • Füstgázos előmelegítő

— 2 -füstgázos előmelegítől tüntetnek föl, a fölső kazánba beépített, illetve az ekonomizer elé kapcsolt tápvízelőmelegítővel. Az 1. és 2. ábra oly ekonomizer kereszt- és hosszmetszete, mely hajlított csövekkel van fölszerelve. A 3. és 4. ábra oly ekonomizer hasonló föltüntetése, melynek csövei egyenesek. Az 5—8. ábrák egyenes csövekkel ellátott füstgázos előmelegítő fölső kazánjának hosszmetszetét, alaprajzát, keresztmetszetét és homloknézetét mutatják, mimellett a tápvízmelegitőt nem egyenes csövek és végkamrák (mint az 1., 2. ós 3., 4. ábrák szerinti foganatosításoknál), hanem csőkígyók képezik. A 9. ábra a (föl nem tüntetett) ekonomizer elé kapcsolt tápvízelőmelegítőt láttatja. A (V) (1, 2. vagy 3, 4. ábrák) vagy (V) (5—7. ábrák) tápvízelőmelegítő előnyösen a fölső (0) kazánban, és pedig a függélyes (s) válaszfal által két (A) és (A') részre osztott kazán egyik felében van elhelyezve és az (e) bevezetőtoldat (1. és 2. ábra) vagy az (r) cső (3. és 4. ábra) által a (z) tápvízvezetékkel van összekötve. Az előmelegítőt tartalmazó (A) kazánrészbe az ekonomizer (R) csövei torkolnak, melyekben az erősen előmelegített víz az alsó (U) kazánból a fölső (0) kazánba emelkedik; a másik (A') részbe a tápvizet a fölső kazánból az alsó kazánba vezető (R') csövek torkolnak. A (V) előmelegítőnek a belépési oldaltól elfordított végkamráját,. vagy a (V') előmelegítő csőkígyóit egy vagy több(k) könyökcső a másik (A') kazánrésszel köti össze, mely könyökcsövek az (s) válaszfalon áthatolnak. Ennek folytán az előmelegítőbe belépő hideg tápvíz csak az (R) ekonomizercsövekből a fölső kazán (A) részébe belépő melegített víz által való melegítése után kerül a másik (A') részbe és ebből az (R') csöveveken át az alsó (U) kazánba. Ily módon tehát nem juthat hideg víz az ekonomizercsövekbe, miért is a korrózió, a harmatképződés és a rozsdásodás oka elmarad úgy, hogy a kovácsoltvas füstgázos előmelegítők oly esetekben is használhatók lesznek, melyekben gőzüzemű tápszivattyú nem áll rendelkezésré. A 9. ábra szerinti elrendezésnél a (z) tápvízvezeték oly (V2) előmelegítő (e) bevezetőtoldatával van összekötve, melynek csövein az előmelegítendő víz áramlik át, mimellett ezeket a csöveket kívülről az ekonomizerből jövő meleg víz veszi körül. A meleg viz be- és elvezetésére szolgáló (p) és (p') csövek, melyek az* ekonomizertől jövő (P) csőhöz, illetve a kazánhoz vezet» (P') csőhöz csatlakodnak, egy a (V2) előmelegítőt körülzáró, annak végkamráival összekötött (m) köpenybe torkolnak. A (k) cső a melegített tápvizet az (e) toldatból a(P2) csőbe vezeti, mely az ekonomizerhez van kötve. A (q) szelepek célja az, hogy a tápvíz az ekonomizeren való áthaladás nélkül közvetlenül az illető gőzkazánba legyen vezethető, ha az ekonomizer tisztítás céljából, vagy más okból üzemen kívül helyeztetik. A (9. ábrabeli elrendezésnél ezek a szelepek azt célozzák, hogy az előmelegítő kikapcsoltassék és a tápvizet a szivattyú közvetlenül az ekonomizerhez és ettől a kazánhoz vezesse. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Püstgázos előmelegítő, mely egy-egy kovácsoltvas fölső és alsó tartányból áll, melyeket egyenes vagy görbített csövek kötnek össze egymással, jellemezve azáltal, hogy az előmelegítő fölső vagy alsó tartányába egy segédelőmelegítő van beépítve vagy azok elé kapcsolva, mely segédelőmelegítő nem érintkezik a füstgázokkal és amelyben a belépő tápvíz, még mielőtt a füstgázok által súrolt füstgázos előmelegítő fűtőfölületét érinti vagy ebbe belép, azáltal melegíttetik. hogy a fűtőfölületet a füstgázos előmelegítőből már kilépő, erősen előmelegített tápvíz egy része vagy ennek egész tömege körülveszi úgy, hogy tehát a füstgázos előmelegítő falainak és csöveinek hideg vízzel való érintkezését elkerüljük. í ilUllv-