67498. lajstromszámú szabadalom • Kemence ammóniák előállítására bitumenes anyagoknak száraz desztillációja útján
- 2 -Mielőtt az izzó anyagot a (b) térből eltávolítjuk, az (a) tölcsért újból megtöltjük és a távozó gázokat az (i) oldalcsatornákba bocsátjuk, melyekben azok meggyuladva a tölcsérben lévő anyag szárítására szolgálnak, a mennyiben a fölszálló hő az (r) hasítékokon át a tölcsérbe jut és az anyagot éri. Ha az anyag elég száraz, akkor azt az (f) tolattyú nyitása által a (b) gáztalanító térbe bocsátjuk. Közben az (a) tölcsért újabb anyaggal töltjük. A (b) térben az (s) válaszfal, van elrendezve, mely gőzcsövekből áll, melyek az (n) csövön át egy külső vízszivattyúval közlekednek. Ez a válaszfal gőzfejlesztő gyanánt szolgál, melyből a gőz a (p) csőbe torkoló (u) fúvókán át kifuvatik. Ezáltal a (p) csőben vákuum képződik, minek következtében a (b) térben képződő gázok kiszívatnak és az (e) kondenzátorba vezettetnek. A nem kondenzálható permanens gázok az (e) kondenzátorból a (H) csövön at az (i) oldalcsatornákba jutnak, melyekben meggyújtva a gáztalanítási műveletet elősegítik. Több órai gáztalanítás után az izzó anyagra vízgőzt bocsátunk, miáltal az ammóniák termelése fokoztatik. Ezen célból az (3) válaszfal egy kívülről nyitható (t) szeleppel van ellátva, melynek segélyével gőzt bocsátunk az anyagra. Ez a gőz a gáztalanító teret lehűti, ha esetleg ennek hőmérséklete 500°-fölé emelkedik, miáltal a képződő ammóniáknak fölbomlása elkerültetik. A (b) tér az (s) válaszfal által két egymás mellett fekvő kamrára van fölosztva, melyek közül az egyik vagy másik a (w) közfal segélyével szintén két részre osztott (a) tölcsérből megtöltetik. Az (f) tolattyú két részre van fölosztva és az egyik vagy másik kamrának megtöltése azáltal történik, hogy a fölötte lévő tölcsérrészt nyitjuk. A gázosítás kezdetén ill. a kemence üzembehelyezésénél a (d) tüzelést addig fütjük, míg az egyik kamrának tartalma és a kemencének chamottb élése nem jön izzásba. A tüzelést azután beszüntetjük, mivel a megtöltött kamrának tartalma a még üres kamrának chamottbélését izzásba hozza. Mihelyt a megtöltött kamra tartalmának kezelése már félig kész, akkor az üres kamrát a fölötte lévő tölcsérfélből megtöltjük éa ekkor a gáztalanítás kezdetét veszi. Amint tehát látható, nem töltjük meg egyszerre mind a két kamrát, hanem előbb az egyiket és a másodikat csak akkor, miután az elsőnak tartalma izzásba jön ill. félig kész. Ilymódon mind a két kamra egyszerre csak időközönként van megtöltve és pedig kezdődik ez az időpont kb. 2 óra eltelte után a desztillálás kezdetétől. Az ammoniáktartalmu termékek kátránynyal együtt kondenzáltán mint gázvíz vannak jelen a kondenzátorban. Ezt a gázvizet ismert módon ammóniákká dolgozzuk föl. A gázosítást jelentékenyen gyorsíthatjuk, ha a két oldalkamra mindegyikébe, melyek az (s) válaszfaltól oldalt fekszenek, egy-egy fémrácsot akasztunk be. Az említett kamrák félköralakú harántmetszettel bírnak és az izzó chamottbélés a betöltött anyagnak száraz desztillációját okozza. A desztilláció a kemence kerületétől annak középe felé halad előre úgy, hogy az (s) fal mellett fekvő anyag sokkal később desztilláltatik, mint a kerületnél lévő anyag. Minthogy a desztilláció egy-egy kamrában bizonyos időt vesz igénybe, az elrendezés akként van foganatosítva, hogy a desztillálás jelentékenyen gyorsíttassék és pedig anynyira, hogy pld. 10 órai munkaidő alatt, 3—4 töltés dolgozható föl. Midőn a tüzelés a chamottbélést izzásba hozza, ezen izzás a kamrákba beakasztott (v) rácsokra is átvitetik. Ha most a kamrák egyikét a leírt módon megtöltjük, az anyag egyrészt az izzó kamrafalakkal és másrészt az izzó (v) ráccsal jön érintkezésbe úgy, hogy a desztillálás a chamottbélés hője folytán kívülről befelé, a (v) rács hője folytán pedig belülről kifelé halad előre, minek következtében a két desztillálási zóna egymást igen gyorsan eléri. Ilymódon az említett rácsok a szükséges munkaidőt jelentékenyen megrövidítik és ennélfogva bizonyos meghatározott idő alatt a termelés sokkal nagyobb.
