67495. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szétszedhető vasúti kocsik részeinek könnyen oldható összeköttetésére
— 2 a (24) kapcsolóorsó eltolhatóan van ágyazva. A (21) és (22) fülek között a (24) orsón a (6) illetve (10) függő vasak vannak elrendezve. A (24) orsó a (22) és (23) fülek között a (25) fogantyúval van ellátva, mely az orsó kapcsolási helyzetében a (22) fül és célszerűen az orsó alsó részét körülfogó, horogalakú (26) toldat közölt lelóg és a (24) orsó önműködő eltolódását, elfordulását és ezáltal az összeköttetés önműködő oldását lehetetlenné leszi. Ha a (6) függővasat a kocsikerettől oldani akarjuk, a (25) fogantyút fölfelé forgatjuk, míg a (26) toldat hatásköréből el nem távozik (4. ábra pontozott helyzet), mire azután a (24) orsó eltolható, míg a (6) vasat szabadon nem engedte. Ebben a helyzetben az új- i ból lecsappantott (25) fogantyú a (26) | toldat és a • (23) fül között rögzíttetik (5. ábi'a pontozott vonallal föltüntetett helyzet). Ezen elrendezésnél a (24) orsó a fülektől el nem oldható úgy, hogy nem veszhet el. A (9, 13) és (17) húzórudak hasonló módon a (14) közbenső emelővel vannak összekötve (1. és 7—9. ábrák). A (14) emelő a közt létesítő (27) orsókkal szilárdan összekötött oldalrészekből áll, melyek közölt a húzórudak szemeikkel a (14) emelőben eltolhaíóan ágyazott és rögzíthető (28) orsók körül szabadon forgathatóan vannak elrendezve. Minden egyes (28) orsó a (14) emelőn kívül még egy további, tőle bizonyos távolságban elrendezett (29) vezetékben vezettetik, mely célszerűen a (14) emelőre erősített, derékszögben hajlított szalagvasdarabból áll; ez a szalagvas a (28) orsó felé kiálló (30) ütközővel van ellátva, mely a (28) orsón elrendezett (31) vastagítás mögé nyúl és az orsó önműködő eltolódását és a húzórudak oldását megakadályozza. A (28) orsó a derékszögben hajlított (32) fogantyúval van ellátva, mely lefelé van irányítva és az orsó önműködő elfordulását megakadályozza. Az orsó (31) vastagítása a (30) ütközővel szemközt fekvő oldalán a (33) kivágással (7. és 9. ábra) van ellátva, mely az orsó elfordulásának megtörténte után a (30) ülközőt átengedi úgy, hogy a (28) orsó a vezetékekben eltolódhat, míg a húzórudakat szabadon nem engedte (8. ábra pontozott helyzet). Ebben a lielyzelben az orsó (31) vastagítása a (32) fogantyúnak eredeti helyzetébe való visszaállítása után a (30) ütköző mögé nyúl és az orsó nyitott helyzetét biztosítja. A (14) emelőnek a (4) kocsikerettel a (34) orsó útján való összekötése (1. ábra), valamint a (17) húzórúdnak a (19) emelőkarral való összeköttetése hasonló módon történik. A (c) forgózsámoly a (35) tartókból áll (10. és 11. ábra), melyek a (36) súrlódólap, a (37) súrlódósinek és a (38) közbenső darabok útján egymással szilárdan vannak összekötve. A forgózsámoly két végén a (35) tartók ezenkívül a fölső (39) összekötőtaggal vannak ellátva. A (c) forgózsámolyokra fektetendő (d) dobogó két (40) szélső hossztartóból (2. ábra) több belső (41) hossztartóból, továbbá a (40) és (41) hossztartókat végeiken összekötő két (42) homloktartóból és egy középső, a szélső (40) hossztartókat összekötő és a belső (41) hossztartókra támaszkodó (43) kereszttartóból állanak. Ezen tartók által alkotott keretre több (44) fatábla van fektetve, melyeken a szállítandó te'ier nyugszik. A szélső (40) hossztartók alsó éleiken a (45) orrokkal vannak ellátv.a (10. és 11 ábra), melyek a (35) forgózsámolytartó (39) összekötőkengyele alá nyúlnak és a hossztartókat leemelés ellen biztosítják: egyidejűleg a hossztartók oldalt a (39) tagokra szorosan ráfekszenek úgy, hogy ezen tag állal a forgózsámolyon oldalirányú eltolás ellen is biztosíttatnak. A (42) homloktarlóknak a (40) hossztartókkal való összekötésére a (40) hossztartók végei fölső peremükön kivágással vannak ellátva (14. és 15. ábra) cs a két perem közé szögecselt (46) acéldarabbal vannak merevítve. Ezen merevített vég belső szögletélén egy függélyes, célszerűen a (40) lartónak egészen az alsó pereméig
