67468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyers quebrachofőzetekben lévő nehezen oldható cserzőanyagok föltárására
Megjelent 1915. évi jnlins hé 353-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI gBö HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67468. szám. XI/a. OSZTÁLY. Eljárás a nyers quebraehofőzetekben lévő nehezen oldható cserzőanyagok föltárására. DR FRANKÉ HANS VEGYÉSZ BODENBACH/M WILSDORFBAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 21-ike. Elsőbbsége 1913 julius hó 30-ika. A 48376. számú szabadalom leírásában ismertetett eljárással hidegen oldható quebrachokivonatokát oly módon állítanak elő, hogy nyers quebrachofőzeteket meghatározott mennyiségű alkálival bizonyos ideig, levegő elzárása mellett, nyomás alatt vagy enélkül hevítenek és neutralizálás után a gyantaszerű oldhatatlan anyagokat az értékes, hidegen oldható résztől lehűtés útján elkülönítik. Az említett szabadalom leírása megemlíti, hogy ezen eljárásnál a nyers quebrachofőzetekben lévő, nehezen oldható cserzőanyagok könnyen oldható C3erzőanyagokká alakulnak át. Ha a nyers ipari quebrachofőzeteket teljes derítésig hűtjük le, akkor — mint megállapítottam — a zavaros főzetben lévő szárazanyagnak kb. 40l ) /0 -a oldhatatlan anyag gyanánt válik ki. Ha azonban a főzeteket a 48376. számú szabadalom leírásában ismertetett előkezelésnek vetettük alá, akkor a rákövetkező lehűtés folytán a szárazanyag egész mennyiségének sokkal csekélyebb része — kb. 20%-a — válik ki. A megadott számadatok csak hozzávetőlegesek, mert a quebrachofőzetek összetétele, nehezen oldható cserzőanyagtartalmuk tekintetében, a fa minőségétől és kivonási művelettől függ. Kísérleteinkből kitűnt, hogy ugyanezen hatás a nyers quebrachofőzeteknek az alkáliföldfémek (Mg, Ca, Sr, Ba) oxidjaival, hidroxidjaival és sóival (pl. karbonátjaival) való hevítés és rákövetkező neutralizálás útján is elérhető. A íöldalkáliák azonban hatékonyabbak, ugyanis sokkal kisebb mennyiségekkel ugyanazt a hatást érjük el. A nehezen oldható quebrachocserzőanyag föltárása az alkáliföldfémek vegyületeinek segélyével azonban még egy további lényeges előnnyel jár. A kezeléshez használt anyagokat ugyanis nehezen oldható vagy oldhatatlan sóvá (pl. báriumszulfáttá, stronciumszulfáttá, calciumoxalattá stb.) való átalakítása útján, a főzetből eltávolíthatjuk. Ily módon a nem kezelt kivonatok tisztasági fokával biró termékeket kapunk, amelyek sókat aránylag csak igen kis mennyiségben tartalmaznak, ami a cserzésre igen előnyös. Ha Ugyanis a cserzéshez nagyobb sótartalmú kivonatokat használunk, akkor a cserzésnél a cserzőanyag és a só aránya igen gyorsan eltolódik és csakhamar oly főzet képződik, mely a cserzőanyaghoz viszonyítva, igen sok sót tartalmaz. Az erősen kimerült főzetek nagy sótartalma rossz kicserzést von maga után, minthogy a bőrök abban megcsappannak. A bőrgyárak az
