67455. lajstromszámú szabadalom • Porlasztószerkezet égési erőgépekhez

mítőfölületéhez szorítja ós a (4) szelepet tartalmazza, mely a süveg és a tüzelőanyag (5) bevezetőesatornája, illetve a levegő be­vezetőcsatornája között összeköttetést ál­lit elő. Az (1) süveg (6) összekötőcsatornája a porlasztó belseje és az égőtér között nyi­tott összeköttetést képez. A porlasztó következőképen működik: A sűrítés kezdetén folyékony tüzelőanyag lép sugáralakban vagy eseppenként a (4) szelepen át az (1) porlasztósüvegbe, mely­nek alsó részében a tüzelőanyag össze­gyűlik. A (6) csatorna a porlasztótér legmélyebb helyén torkolik és oly módon van alakítva, hogy a befecskendezett, folyékony tüzelő­anyag nem folybatik ki. A porlasztó víz vagy más hűtőközeg se­gélyévél oly módon hűttetik, hogy a por­lasztó nem melegedik föl annyira, hogy a tüzelőanyag abban azonnal elgázosíttatik. A hengerben végbemenő kompresszió ál­tal a hengerben a porlasztó belsejéhez vi­szonyítva túlnyomás lép föl úgy, hogy a levegő a hengerürből a porlasztóba szorít­. tátik. Ez a levegő a tüzelőanyagon át lép a porlasztó belsejébe, miközben a tüzelőanya­got erős örvénylő mozgásba hozza és szét­osztja. Ennek folytán a tüzelőanyag szét­porlasztatik. A hengerben folytatódó kompresszió által a levegő hőmérséklete növeltetik és így a porlasztóba bevezetett légmennyiség is ma­gasabb hőmérsékletű lesz. A kompressziólöket végén a belépő igen meleg levegő által a porlasztott tüzelőanyag egy része elgázosíttatik és végül robbanás következik be. Ezáltal a porlasztóban a hen­ger belsejével szemben túlnyomás lép föl, miáltal a porlasztóban levő, finoman szét­osztott tüzelőanyag kihajtatik és így a hen­gerben levő leregővel teljes elégetésre kerül. Egyes esetekben kívánatos lehet a por­lasztótérbe a tüzelőanyaggal együttesen vagy különállóan levegőt bevezetni. Vilá­gos, hogy ebben az esetben biztosabban ka­punk a porlasztóban gyúlékony keveréket, minthogy a belépő tüzelőanyag egyidejűleg tiszta levegővel keverődik. Ez eszközt ad a gyújtási időpontnak a porlasztóban való szabályozására, amennyiben ezt a pótlég­mennyiséget csökkentjük vagy növeljük. Az említett gyújtási időpont továbbá a hűtéstől függ és a víz hozzávezetés fojtása által, vagy a hűtőközeg belépési hőmérsék­letének változtatása által könnyen szabá­lyozható. A gyújtási időpontnak a porlasztóban való meghatározására főleg a kiáramlócsa­torna méretei adnak szerkezeti eszközöket, minthogy ezek a móretek a porlasztókam­rába beáramló levegő sebességét és mennyi­ségét és ennek következtében hatását is meghatározzák. Minél nagyobb a (6) össze­kötőcsatorna, annál több levegő lép be a kompresszió alatt és a porlasztóban levő tüzelőanyagra megfelelően több meleg vi­tetik át, miért is a gyújtás korábban kö­vetkezik be. SZABADALMI IGÉNKEK. 1. Porlasztószerkezet égési erőgépekhez, melynél a porlasztás a henger belsejé­vel állandóan szabadon közlekedő por­lasztóban történik, jellemezve azáltal, hogy a hengerürből a levegő, mely a sűrítőlöket alatt a sűrítésnél bekövet­kező túlnyomás által a porlasztóba szo­ríttatik, a folyékony tüzelőanyagon át jut a tulajdonképeni porlasztókamrábá. 2. Az 1. igénypont szerinti porlasztószerke­zet kiviteli alakja, jellemezve a por­lasztókamra legmélyebb pontját a hen­ger belsejével összekötő csatorna által. „ 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti porlasztó­szerkezet kiviteli alakja, jellemezve az­által, hogy a porlasztótest mesterséges hűtéssel van ellátva úgy, hogy a tüzelő­anyag a porlasztóba való belépésénél nem gázosíttatik el. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS (USZVÉNYTAMAaÁO NYOMDÁJA 9UGAPE8TEI* .

Next

/
Thumbnails
Contents