67420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ólomoxid előállítására

_ 2 — • •oxidáló tér elhagyása, valamint az ólom­oxidpor lerakása után hőveszteségek ellen alkalmasan megvédett vezetékeken át ismét a bebocsátó nyíláshoz téríthető vissza. Az oxidáló tér hátsó végéhez le­rakodó. még nem teljesen oxidált ólmot a kavarószerkezet ismét az ólomfürdőbe vezeti vissza. A kavarószerkezet tehát egyfelől az ólom szétporlasztására és a tökéletlenül oxidált ólom lekavarására és visszaszál­lására, másfelől pedig a készüléken át­vonuló gázáram létesítésére szolgál, amely az oxidáláshoz szükséges oxigénmennyi­séget tartalmazza, illetve a fémtartalmú ólomoxidot az oxidportól elválasztja és ez utóbbit kivezeti. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló berende­zésnek egy kiviteli alakja van föggétyes hosszmetszetben föltüntetve. A lejtősen elrendezett, egyik vége felé összeszűkülő, . körtealakú, vasból vagy tűzálló anyagból készült (a) tartány oxi­dáló tér gyanánt szolgál és egy (b) ol­vasztó kazánnal van közvetlenül össze­kötve, melybe a megolvasztandó rúd­alakú ólom az oldalsó (c) nyílásokon át vezettetik be. A (b) kazánt a (d) tűzhely hevíti és az (a) tartányhoz hasonlóan fa­lazás veszi teljesen körül, azonban oly módon, hogy a fűtőgázok a kazán mind­egyik falát akadálytalanul súrolhatják és egyenletesen hevíthetik. Az (a) tartány középvonalába egy (e) tengely van ágyazva, melyet az (f) szíj­tárcsa úlján ismert módon valamely mó­tor vagy közlőmű hoz forgásba. Az (e) tengely a (b) kazánban megolvasztott ólom szétporlasztására szolgáló kavaró­művet hord, mely lehetőleg pontosan hozzáilleszkedik az oxidáló tér belső profiljához és elülső szélesebb részén az ólomfürdőbe merülő (g) szórókerékből, kúposán vékonyodó hátsó részén pedig (h) kaparókból áll, melyek éppen úgy, mint a szórókerék szárnyai, az oxidnak a fűtőfölületen való lerakodását megaka- ' dályozzák és a tökéletlenül oxidált ólmot az ólomfürdőbe visszavezetik. (A (g) szórókerék ventilátor gyanánt van kiképezve, mely az ólom oxidálásához szükséges gázáramot a központosán el­rendezett (i) nyíláson beszívja. A gázáram, hogy kellően előmelegíttessék, a falazás­ban kiképezett (k) fűtőcsatornákon, me­lyekbe az (1) nyíláson lép be, és az (m) csövön vezettetik végig, amely utóbbiba a cseppentő szerkezettel ellátott (n) mérő­edény az ólom oxidálásához szükséges vizet juttatja. Ez a berendezés az oxidá­landó ólom és a hozzávezetendő víz­mennyiség közötti viszonynak pontos szabályozását teszi lehetővé Az oxidáló téren fokozódó sebességgel átáramló gáz a képződött ólomoxidot az (a) tartány átellenes végén lévő (o) ki­bocsátónyílás felé vezeti, melyhez a (p) szállítószerkezet csatlakozik. Ez utóbbi az ólomoxidot a rajzon föl nem tüntetett gyűjtőtölcsérbe továbbítja. A tölcsér és szállílószerkezet szintén hőhatásnak van kitéve, vagy hő veszteség ellen szigetelve van, hogy az oxidot lehetőleg meleg álla­potban lehessen tovább földolgozni. A gázáram által tovaragadott por a (q) üle­pítőkamrában rakódik le, melynek (r) nyílásához portalanító szerkezet csatla­kozik. Ha oxidáló gáz gyanánt tiszta oxigént alkalmazunk, akkor a (q) ülepítőkamrát a szakadozott vonalakkal föllüntetett hő­veszteség ellen szigetelt (s) cső útján az (m) csővel kötjük össze, hogy az el nem használt oxigén az (i) nyíláshoz térjen vissza és újból fölhasználható legyen. Ez a berendezés egyúttal az oxidpor kiszállí­tásához szükséges szélsebesség szabályo­zását is lehetővé teszi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ólomoxidnak finoman szét­porlasztott, olvasztott ólomból levegő, oxigén, vagy tetszőleges oxigéntartalmú gázkeverék segélyével való előállítá­sára, jellemezve azáltal, hogy az oxi-

Next

/
Thumbnails
Contents