67415. lajstromszámú szabadalom • Egyes részekből összetett szétszedhető hajlítás ellenében szilárd árbóc vagy tartó

íV Megjelent 1915. évi julius hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67415. szám. V/J. OSZTÁLTÍ. Egyes részekből összetett, szétszedhető, hajlítás ellenében szilárd árboc vagy tartó. SCHIEFERSTEIN HENRIK GYÖRGY FŐMÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1914 április hó 11-ike. Elsőbbsége 1910 december hó 7-ike. Találmányom tárgya egyes:

részekből összetett, szétszedhető, hajlítás ellenében szilárd tartó, melynek egyes, fölcserélhető, a keresztmetszetnek csak egy részét képező elemeit egymásután, oldható megerősítő eszközök, mint csavarok, szögecsek, távolságtartógyűrűk vagy hasonlók nélkal, egy, az összetételkor működő eljárás által illesztjük egy merev üreges testté össze. A találmány tárgya az 1—12. ábrákon van föltüntetve. Az 1. ábra egy határozatlan hosszú egyes elemet mutat; (e)-vel két elem illeszkedési végét összetartó kampó, (k)-val az állóhézag eltolódását, (h)-val pedig a hosszhézag eltolódását megakadályozó kiálló fogak vannak jelölve. Az (e) kampó beakasztására mindegyik elemen egy (g) ellenkampó van megerősítve. A 2. ábra egy több egyes elemből összetett üreges profilt tüntet föl. Az összetétel úgy történik, hogy az egymással teljesen egyenlő és fölcserélhető elemek egyikének (e) kampóját egy másiknak a (g) ellenkampójába beakasztjuk és a berajzolt nyilak irányában (2 ábra) a tartó hossztengelye felé mozgatjuk. A (h) fogak (1. ábra) emellett az (i) kulisszalyukakba nyúlnak és ezáltal két-két elem között keletkező hosszvarrat elzárását létesítik. Míg a 2. ábrán oly foganatosítási alak van föltüntetve, amelynél az egyik elem fogai a másik elem megfelelő kulisszalyukaiba nyúlnak, addig a 3. ábrán egy oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél az egyik elem fogai a másik elemnek a fogazás által keletkező hézagaival kapcsolódnak. Az illeszkedési hézagok mindkét esetben el vannak tolva. A 4. és 5. ábrák oly foganatosítási alakokat mutatnak, melyeknél ugyanezen elv alkalmazása mellett három sor elem van egy üreges testté összetéve. A 6. és 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alakok az előbb említettektől abban különböznek, hogy a fogazás az üreges test belső oldalára van áttéve. A 8. ábrán az van föltüntetve, hogy mily módon lehet az egyes elemeket (3. ábra) szállítás céljából összehajtani. Oly berendezés, mely a leírt tartők fölállítására használható, ha azok nagyobb magasságban kerülnének foganatosításra, a 9—12 ábrákon van főltüntetve. A 9. ábra egy, az alaprajzban látható keresztmetszettel biró üreges testet tüntet föl, amelynek hosszoldalain a két,