67374. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzkitörés önműködő jelzésére az állatok önműködő kikapcsolására és az ajtók nyitására

könnyítik. Miután a tűz a padlás főveze­tékétől távoleső részen is kiüthet, a ta­lálmány, értelmében egy vagy több el­ágazó vezeték van elrendezve, melyek oly kapcsolatban állnak a fővezetékkel, hogy a mellékvezeték megszakításánál egyidejűleg a fővezeték megszakítása is bekövetkezik. A rajzban föltüntetett foganatosítási példánál mellékvezeték van föltüntetve, mely a fővezetékkel azonos módon több részből képeztetik, melyek analóg kap­csolásokkal egymással közös (7) vonó­szervvé vannak egyesítve, amely által egy (8) terhelősúly a fölemelt helyzetben megtartatik. A (7) vonószervvel a főve­zeték egyik (6) olvadó gyűrűje olykép van összekötve, hogy a (7) vonószerv megszakításánál, tehát a (8) súly szaba­don adásánál a (6) olvadó gyűrű eltola­tik, ami által az (5) kapcsolóemelő kap­csolása ezen gyűrűvel oldatik és ezáltal a fővezeték megfelelő kapcsolásának ol­dását eszközli. A rajzbnn föltüntetett foganrtosítási példánál közvetlenül az (1) tarhelő súly­lyal áll kapcsolatban a (9) vonószerv, melynek másik vége többször van egy forgatható (10) henger köré csévélve, mely (11) ütközőkkel lenghetően ágya­zott (12) kalapácsra úgy hat, hogy a hengernek az (1) súly szabadon adása által bekövetkező elforgásánál a (12) ka­lapács lengőmozgásba hozatik és a (13) harangba vagy effélébe ütközik. Hasonló módon egyidejűleg egy állat­kikapcsolóberendezés, valamint az ajtó és kapú nyitására való berendezések is mozgásba hozatnak úgy, hogy egyidejű­leg a tűz jelzésével az állatok is kikap­csoltatnak és az összes kijáratok önmű­ködően nyittatnak. Az állatkikapcsolóberendezés a rajzban föltöntetett foganatosítási példánál a kö­vetkező módon van kiképezve. A (14) jászolon megfelelő távolságok­ban villaszerű (15) szervek vannak rög­zítve, melyek nyílásokkal vannak ellátva, amelyeken át egy-egy szögben lehajlított (16) emelő nyúlik át, mely a használati helyzetben a villát kifelé elzárja és ily módon a láncpecket fölvevő (17) gyűrűt a (15) villában fogva tart. Mind a (16) emelőt helyzetében a (14) jászolon eltol­hatóan elrendezett (18) sin tartja fogva és pedig azáltal, hogy a lehajlított emelő­végek ezen sinnek megfelelően alakított (19) nyugaszaiba fekszenek. A sin alatt forgathatóan van ágyazva a (20) szög­emelő, mely egyrészt a (18) sinnel áll kapcsolatban, másrészt a (21) terhelősúlyt tartja és a (18) sin rendes helyzetének megfelelő, fölemelt helyzetben a forgat­hátóan ágyazott (22) kampó által fogva tartatik, mely a maga részéről támaszát a (23) gyűrűben találja, mely a haszná­lati helyzetben a (2) fővezetékkel kap­csolatban álló (27) gyűrű által tartatik meg. Ha a fővezeték megszakittatik, tehát az (1) terhelő súly szabadon adatik, a (2) vonószerv által a (27) gyűrű a (26) kam­póról lehuzatik, ezzel tehát a (25) súly is szabadon adatik, mely a (23) gyűrűt a (24) vonószerv segítségével a (22) kam­póról leszedi úgy, hogy a (20) emelőnek "a (21) súly által terhelt karja kilenghet. Ezáltal a (18) sinek és a velük laza kap­csolatban álió (16) szögemelők olykép tolódnak el, hogy kapcsolatuk a (18) sin (19) nyugaszaival megszűnik, tehát táma­szukat elvesztik és a (15) villákból ki­esnek. A (17) gyűrűk tehát szabadon adatnak és velük kapcsolt állatok ki van­nak kapcsolva. Hasonló módon, terhelő súlyok kikap­csolása által, eszközöltetik az ajtók, il­letve kapuk reteszeinek kioldása, illetve azok nyitása. Ezen célból a (24) vonószervtől a (28) vonószerv ágazik el, mely a (29) sin mentén eltolhatóan ágyazott (30) emelő­vel áll kapcsolatban, mely a rendes hely­zetben a (31) rúgó által tartatik fogva. Ezen (30) kengyel az ajtószárny fölső szélén forgathatóan ágyazott (32) emelő­vel ép szemben van, melynek az ajtó­szélen kinyúló karja kampóalakban le

Next

/
Thumbnails
Contents