67358. lajstromszámú szabadalom • Árambevezető drót légmentes beolvasztás számára, mely különböző tágulási együtthajtó magból és köpenyből áll

r -T* jWS "ti *

^ ' Megjelent 1915. évi július hó 7-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI VHU HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67358. szám. VII/h. OSZTÁLY. Árambevezetó'drót légmentes beolvasztás számára, mely különböző tágulási együtthatójú magból és köpenyből áll. ALLGEMEINE ELEKTR1CITÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1914 március hó 20-ika. Elsőbbsége 1913 junius hó 9-ike. Izzólámpák, röntgencsövek, higanygőzlámpák stb. árambevezető drótjai számára már ajánlottak ötvözeteket, pl. nikkel-vasötvözeteket, melyek a platinát volnának hivatva helyettesíteni és melyek tágulási együtthatója az üvegével egyenlő. Minthogy az ilyen bevezetődrótok az üveghez rosszul tapadnak, oly drótokat is állították elő, melyek magból és külső köpenyből állnak és emellett köpenynek oly fémet vettek, mely az üveggel jól egyesül, de tágulási együtthatója az üvegétől eltér, míg a magot alkotó fém vagy ötvözet tágulási együtthatóját úgy választották meg, hogy a magból és köpenyből összetett drót hőokozta kiterjedése az üveg kiterjedésével egyenlő volt, illetve az üvegbe való beolvasztást kedvezően befolyásolta. Ilyen különböző tágulási együtthajtóju magból és köpenyből összetett bevezetődrótok használatánál két nehézség adódik. Egyrészt nehéz a drótokat oly egyenletesen készíteni, hogy a természetesen különböző mértékben húzható mag és köpeny keresztmetszetének viszonya egyenletes legyen és könnyen, még pedig hosszabb darabokon a mag vagy köpeny összezsugorodása következik be úgy, hogy a kettő helyes keresztmetszeti viszonya nincs megtartva, másrészt a drótokat az üvegbe való beolvasztásnál a láng forró gázai a láng véletlen helyzetétől és a hőfoktól függő mértékben többékevésbbé megtámadják. Ennek az a következménye, hogy a drótnak a beolvasztás helyén már nincs meg a helyes tágulási együtthatója és hogy a beolvasztási hely tömítetlenné válik. A találmány tárgya ezen hátrányok elkerülését célozza. Ezen célból a drótot szándékosan úgy képezzük ki, hogy a mag keresztmetszetének a köpeny keresztmetszetéhez való viszonya az olvasztási helyen belül elhelyezendő rövid körzetben erősen változik és pedig oly módon, hogy az összetett drót tágulási együtthatója egy ezen körzeten belül fekvő helyen nagyobb és egy ezen helyhez közel fekvő helyen kisebb legyen, mint az üvegé. Ezen két hely között a mag és burok keresztmetszeti viszonyának fokozatos átmenete következtében szükségképen egy oly helynek kell lennie, melynek tágulási együtthatója az üvegével pontosan egyenlő, vag>is a beolvasztás számára legkedvezőbb értékű. Ezen a helyen az üveg és a drót légmentesen tapadnak egymáshoz és az üveg más he-