67328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés túlhevített gőz hőmérsékletének szabályozására gőzfejlesztőkben

( — 3 — .különböző harántmetszettel vagy különböző helyzetekben elrendezett bevezető nyílásokkal biró csövet alkalmazunk, elérhetjük, hogy az egyik cső vizet szállít, amikor a másik cső még nem kezdte meg vagy már abban hagyta működését. Ép így, a szállító csöveknek bevezető nyílásai az (1) tartályban különböző magasságokban lehetnek elrendezve, amikor még, az előbb leírt módon, a csöveknek hárántmetszete és ar bevezető nyílásoknak alakja is különböző lehet. Lehet több, a 2. ábrában föltüntetett módon kiképezett (1) tartályt is alkalmazni vagy az (1) tartályt több rekeszre osztani. Ekkor minden egyes tartály egy vagy több emelkedő csővel van összekötve, melyeknek mindegyike vagy melyek egyes csoportjai más és más harántmetszettel, más 433 más alakú vagy más és más magasságban fekvő bevezető nyílásokkal bírnak. A tartályok vagy tartályrekeszek alsó nyílásának eltérő méretezése és ezen nyílásoknak a (10) gyűjtőhöz képest különböző elrendezése által az egyes tartályokba különböző mennyiségű gőz vezethető be. Az ekként elért szabályozásnak befolyása a 3. ábrában példaképen, grafikusan van föltüntetve. Az (0—X) tengelyen, tetszőleges egységekben, a különböző gőzmeunyiségek, az (0—Y) tengelyen pedig a szállított vízmennyiségek vannak fölrakva. A vízszállítást (1) egységnyi gőzmennyiségnek megfelelő terhelésnél az első Dubiauszivattyú kezdi meg. A terhelésnek növekedésénél a szállított vízmennyiség a (zl) görbének megfelelően változik és gyorsan növekedik, a szivattyú legnagyobb teljesítményét (2, 7) egység gőzmennyiségnél éri el és a teljesítmény a terhelésnek növekedésével gyorsan csökken. A második Dubiau-szivattyú (2, 6) egység gőzmennyiségnél kezd szállítani és szerke"zete olyan, hogy teljesítménye, a (z2) görbe által föltüntetett módon, az (5, 4) egység gőzmennyiségig nő, a további terhelésnél ellenben csökken. A harmadik szivattyú (4) egység gőzmennyiségnél kezd szállítani, teljesítménye a (z3) görbe szerint változik. Ezen görbék ördinatainak összegezésével a (z) görbét, kapjuk, mely a szabályozón, illetve a kazánból a túlhevítőbe átáramló gőzbe bevezetett és a terhelésnek növekedésével növekedő vízmennyiségnek változását tünteti föl. A tényleg szállított és a (z) görbe által föltüntetett vízmennyiség és az elméletileg szükséges vízmennyiség között lévő különbség, számos szivattyúnak alkalmazásával, oly csekéllyé tehető, hogy a telített gőznek hőmérséklete csak szűk határok között változik. Azon kazánoknál, amelyeknél a leírt szabályozási eljárás alkalmazást talál, igen gyakran több fölső kazán van elrendezve. Ily esetben fontos, bogy a fölső kazánoknak gőzterei nagy harántmetszetű összekötő csövek útján legyenek egymással összekötve. Ezen összekötőcsövek az eljárásnak foganatosításánál arra szolgálnak, hogy a legnagyobb mértékben fűtött első fölső kazánból, a nedves gőzzel együtt, aránylag nagy vízmennyiségeket vezetnek át a második fölső kazánba. Ha az összekötőcsövek a második fölső kazánban egy vízleválasztó szerkezetbe torkollanak be, ebben a víz a gőzből leválik és ez a levált víz vagy ennek egy része, pontosan meghatározott keverési arányban, tehát rendszeresen keverhető azon gőzzel, mely a második fölső kazánból, aránylag száraz állapotban áramlik át az előtúlhevítőbe. Ily módon a gőznek megnedvesítésére állandóan az összes, az első fölső kazánban elragadott víz rendelkezésre áll. A megnedvesítés teljesen egyenletesen történhetik, mert a vízleválasztó szerkezetekben mindig áll rendelkezésünkre bizonyos vízkészlet, mely a kazánnak változó terhelésétől függetlenül, az előtúlhevítőbe állandóan egyenletes vízmennyiségnek bevezetését biztosítja. Ezen eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezésnek egy foganatosítási alakja a 4. és 5. ábrákban van föltüntetve. A 4. ábra hosszmetszet, melyben egy meredékcsöves kazánnak fölső része van föltüntetve.