67326. lajstromszámú szabadalom • Kétrészű vasuti vastalpgerenda

7. és 8. ábrabeli foganatosítási alak szerinti (20) csapszög (22) fejéhez hasonló fejjel lát­tatnak el. A 15. és 16. ábrákon föltüntetett fogana­tosítási alaknál négyszögletes szárral bíró (35) csapszög van alkalmazva. A nyombe­állítás már most az (5) U-vasdaraboknak a rajtuk megerősített sínnel együttes, a (85) csapszög mentén való egyszerű eltolatása segélyével történik. A mindenkor megkívánt nyomtávolság a (31) karimákban, ill. az (1) -.tartórészek (2) gerincében kiképezett, oldal­irányban bővített nyílásoknak (36) ékek segé­lyével való kitöltése útján történik, melyek kifelé való irányban átveretnek és a nyom­beállító berendezés helyzetét biztosítják. A 17. ábra szerinti foganatosítási alak különösen abban az esetben célszerű, mi­dőn az acélrugósszorítóknak rugótávolságát szűkre választjuk és a (34) csavarszögek összecsavarására- kevesebb súlyt helyezünk. Ebben az esetben a (32) acél-rugósszorítók (37) kampóalakú toldatokkal láttatnak el, melyek (38) csavarok által tartatnak össze. Különben ennek a kombinált nyombeállító-és sinleszorító berendezésnek elrendezése ugyanolyan, mint a 15. és 16. ábrabeli foga­natosítási alaknál. Ha az (1) tartórészek fölső széles kari­máinak vastagságát, melyeken a sin nyug­szik, kevésbé erősre akarjuk készíteni, úgy a sinrátétek mellett célszerűen (39) erősítő lapos vasakat (17. ábra) alkalmazunk, me­lyeknek végei az (1) tartórészek fölső kari­máinak szélei körül (40)-nél be vannak haj­lítva. A 15. és 17. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a használt része száma csökkente­tik. Ezenkívül illesztési- és egyéb sinrátétek közötti különbség elesik. A (32) acél-rugósszorítók alkalmazása könnyebben eszközölhető, mint a többi foga­natosítási alakoknál alkalmazott (18) kam­póké. Ezenkívül a nyombeállítás a (34) csa­varfejek megoldása nélkül történhetik. Minthogy az ágyazóanyagnak a kétrészű talpgerenda (1) tartórészei között való sűrí­tését döngölés által végezzük, bizonyos ese­tekben az eddig szokásos sotter vagy kavics helyett jóval olcsóbb ágyazóanyagot alkal­mazhatunk. Különben a találmány szerinti vasúti talpgerenda egész szerkezetében arra alkal­mas, hogy a talpgerenda és a sin közötti, megfelelő anyag elrendezése által a sin alá­támasztását rugalmassá alakítsuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többrészű vasúti vas-talpgerenda, jelle­mezve két, középső összekötő részekkel ellátott, hordképes tartó által, melyek összekötő részei a két tartórészt egy­mástól bizonyos távolságban tartják. 2. Az 1. alatt védett vas-talpgerenda foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartórészek U-vasalakú vagy más efféle alakkal bírnak és gerincükkel egymás­felé fordítva, csavarok segélyével tartat­nak össze, melyek a távolság föntartá­sára szolgáló közönséges U-vasakon is át vannak helyezve. 3. A 2. alatt védettt vas-talpgerenda foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az U-vas alakú vagy más efféle módon alakított (1) tartórészek lefelé irányuló (3) karimái rézsútosak vagy ívalakúak. 4. A 2. vagy 3. alatti vas-talpgerenda fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) tartórészek alsó karimáinak végei vízszintes irányúak. 5. A 2. vagy 3. alatti vas-talpgerenda fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) tartórészek alsó karimavégei függélyes irányúak. 6. Az 1. alatt védett vas-talpgerenda foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) tartórészek fölső karimáit egy a (8) végeinél behajlított és (9) szögecs segélyével a távolságfentartó (5) részhez megerősített (7) lemez fogja át. 7. Az 1. alatt védett vas-talpgerenda foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (12) sin lefelé elmozgatható, rugalmas (18) kampók segélyével az (1) tartókhoz van szorítva. 8. A 7. alatt védett vas-talpgerenda foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents