67275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogén előállítására vízgázból
. Megjelent 1915. évi junius hó 24-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI fifg f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67275. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás hidrogén előállítására vízgázból. badische anilin- & soda-fabrik cég r/m ludwigshafenben. A bejelentés napja 1913 julius hó 21-ike Elsőbbsége 1912 julius hó 23-ika. Az eddigi kísérletek hidrogén gyakorlati előállítására vízgázból, az abban foglalt szénoxidnak vízgőzzel szénsavvá és hidrogénné való katalitos átalakítása és az előbbinek eltávolítása útján, az illető fémek eddig használt alakjaival (pl. vasreszelékkel) ki nem elégítő eredményekhez vezettek, amennyiben a reakció csak nagyon tökéletlenül ment végbe. Azt találtuk már most, hogy ezzel ellentétben műszakilag kiváló módon rendkívül messzemenő, gyakorlatilag a tökéletességig menő átalakítás megy végbe, ha kontaktusok gyanánt a vascsoport féméit, különösen a vasat, kobaltot, nikkelt vagy ezek különböző oxidjait, vagy ezen anyagok keverékeit finoman elosztott állapotban használjuk. A nevezett fémeket ugyan fölvitték már horzsakőre stb.-re, annak csekély mennyiségű fémsóoldatokkal való impregnálása és utána következő izzítás útján, de ez az alak nem előnyős, mert a kedvező reakcióhőmérsékleteknél föllépő, csak csekély átalakulási gyorsaság folytán igen terjedelmes kontaktuskészülékekre volna szűkség. Ez a fémeknek vagy vegyületeiknek finoman porított, vagy finom likacsos alakban való használata által elkerülhető, mimellett azonban a vasreszelék, vasforgácsok stb. finomsága, valamint azon alak, mellyel a kristályos ércekből pörkölés útján előállított darabok bírnak, nem elegendő. Különösen előnyös, ha a kontaktust likacsos darabok, brikettek, kockák, rudacskák, csövecskék stb. alakjában használjuk, mikor is ezeket alkalmas anorgános vagy orgános hígító- vagy kötőanyagok hozzáadásával, célszerűen a finoman elosztott anyagból állítjuk elő. Kitűnő eredményeket érünk el, ha pl. a vas, kobalt, nikkel stb. oxidjait, hidroxidjait vagy karbonátjait a fémsóoldatokból való kicsapása vagy alkalmas sók (oxalátok, nitrátok, vagy hasonlók) hevítése útján állítjuk elő, túlmagas hőmérsékletek elkerülése mellett és azokat azután formáljuk és adott esetben a kontaktuskemencébe való bevitel előtt hevítjük. Célszerűen oly anyagok is keverhetők hozzájuk, melyek hevítés alkalmával gázfejlődés közben bomlanak vagy teljesen elillanak, miáltal bizonyos körülmények között nagyobb likacsosságot érünk el. Ezen anyagok bomlása gázoknak, mint
