67222. lajstromszámú szabadalom • Ellendugattyús gép, melynél a tengelytől távol eső dugattyút két szárnyrúd közvetlenűl köti a tengelyhez

ebbe kapaszkodó két szárnyrúd révén van a forgallyútengelyhez kötve. A 3. ábrán oly elrendezés látható, amely­nél a dugattyúrúd mereven van a du­gattyúhoz kapcsolva, a 2. ábra a 3. ábra II—II síkjával kép­zelt metszetnek képe, a baloldali haiánt­rúdcsap részbeni nézetével, a 4. ábra a 3. ábra IV—IV síkjával vett metszetet láttatja a jobboldali harántrúd­csap részbeni metszetével. Az 5. ábrán az elrendezés a 3 ábrabeli­vel ellentétes, azaz a dugattyúrúd moz­gathatóan van a dugattyúval és mereven a harántrúddal összekötve. A 7. ábrabeli elrendezésnél a haránt­rudat és dugattyút Cardani-csukló köt egymással össze, avval a különbséggel hogy a két tengely csak keresztezi, de nem metszi egymást, a 6. ábra a liarántrúd baloldalának a 7. ábra VI—VI síkjával képzelt metsze­tének képe, a 8. ábra pedig a 7. ábra VIII—VIII sík­jával vett metszet a jobboldali haránt­rúdcsapnak részbeni nézetével. A 10. ábrán a Cardani-csuklót golyóscsap helyettesíti; a 9. ábra a szárnyrúdcsapnak a 10. ábra IX—IX síkjával képzelt metszete, a 11. ábrán a harántr údcsapnak a 10-ábra XI—XI síkjával vett metszete lát­ható. A 12. ábrabeli elrendezés a 7. ábrabeli­nek felel meg, avval az eltéréssel, hogy itt a harántrúd a dugattyúrúdban forogni tud. A 13. ábrán a harántrúd golyóscsapja -végül a 14. ábrán egy oly harántrúd van föl­tüntetve, amely egymást keresztező és metsző tengelyekkel biró Cardaní-csuklót utánoz. A rajzon (1) jelzi a forgattyútengelytől távol eső dugattyút, (2) a dugaltyúrudat^ (3) a harántrudat, míg (4) a szárnyruda­kat, melyek a harántrúdvégcsapokat az {5) tengellyel köti össze. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a (2) dugattyúrúd mereven az (1) dugattyúval összekötve. A rúd szabad vége villás ki­képzésű és egy (6) csapot hord, mely körül a (3) harántrúd forogni képes. A baloldali (4) szárnyrúdnak a harántrúd­dal való összekötését Cardani-csukló (I. 2. ábra), míg a jobboldaliét a (8) golyós­csap (4. ábra) létesíti. Az 5 ábrán olyan elrendezés látható, aliol a (2) dugattyúrúd az (1) dugattyú (9) csapja körül leng, ellenben a (3) ha­rántrúddal mereven van összekötve. A föl nem tüntetett szárnyrudak emellet a haránirúdvégekhez a (10) golyóscsapok útján vannak kötve. Ez az elrendezés tehát — ami a dugaítyúrúdnak a haránt­rúddal való kapcsolatát illeti — fordí­tottja a 3. ábrabelinek. A 7. ábra sze­rinti elrendezésnél a (2) dugattyúrudat a (10) csap köti a dugattyúval és egy előb­bire merőlegesen elrendezett (11) csap lengően köti a (3) harántrúddal össze. A harántrúd baloldalán lévő szárnyrúd egy oldalt lelapított hengeres (12) csapba kapaszkodik (I. 6. ábra), míg a jobb­oldali szárnyrúd villaszerűén markol a (12) csappal párhuzamosan ágyazott (13) csapba (8. ábra). A 10. ábrabeli kivitelnél a (2) dugattyú­rúd mereven van az (1) dugattyúval összekötve, a (3) harántrúd pedig a du­gattyúrúdban a (14) golyóscsap révén ágyazva. A 9. ábra emellett a baloldali harántrúdcsapot a 10. ábrán IX—IX vo­nal mentén képzelt síkkal vett metszet­ben, a 11. ábra pedig a jobboldali ha rántrúdesapot a 10. ábra XI—XI vona­lával jelölt síkkal képzelt metszetben tünteti föl. A lengőmozgásnál föllépő erők átvitele a 9. ábra szerinti összeköt­tetésnél a harántrúdnak két villája út­ján, a 11. ábrabelinél a szárnyrúdesapo­kon történik. A 12. ábra szerinti kivitel­nél a golyóscsapot Cardani-csukló he­lyettesíti, mimellett a tengelyek egymást keresztezik ugyan, de nem metszik. A (2) dugattyúrúd a dugattyúban a (15) csap körül leng, míg a harántrúd a dugattyú­rúdban (16)-nál foroghat. A baloldali

Next

/
Thumbnails
Contents