67204. lajstromszámú szabadalom • Parancsátvivőberendezés

rugalmasan egymás felé mozgatható (11) és (12) nyugaszemelőkkel, illetve az ezek­ben ágyazott (13) és (14) görgőkkel műkö­dik együtt és a jeladó tengelyét a «meg­állj» állásban rögzíti. A (7) lánckerék köré csuklós (15) lánc van fektetve, mely (16, 17) vezetőgörgőkön van vezetve és mely pl. a (18) kötélben folytatódik. Ezen kötélhez a jelvevőnél (19) lánc csatlakozik (3. ábra), mely a jelvevő­nek (20) lánckerekét hajtja. A jelvevőn éppen úgy, mint a jeladón a (22) tengely van a (21) fenóklemezben forgathatóan ágyazva (4. ábra), mely tengely pl. a lőszer­emelőszerkezet indító kapcsolójával lehet összekötve és melynek mellső végén (23) állítóemelő van megerősítve (3. ábra). Ez a mutató a jelvevőnek a (25) födőlemezen el­rendezett megfelelő felírásait jelzi. A (20) lánckerék lazán ül a (22) tengelyen és (26) mutatóval van ellátva (4. ábra), mely a jeladó (4) emelője állásának (1. ábra) megfelelően a (25) lemez (4. ábra) felírásaira áll be. Mind­két mutató tehát nyugalmi állapotban a «megállj» helyzetben van, szintúgy a (28) emelő is (3. ábra). A (20) lánckerék agya hátrafelé meg van hosszabbítva és (27) vezérlőbütyköt, vala­mint (28) nyúlványt hord, melynek hátsó oldalán a sugárirányban eltolható ós a (29) vonórúgó hatása alatt (30) menesztőszerv van ágyazva. Ez utóbbit egy rajta ágya­zott (31) görgő vezérli, mely a fenékleme­zen megerősített (32) bütyökkel működik együtt és a lánckereket bizonyos helyze­tekben egy a (22) tengelyen elrendezett (33) rekesztőkoronggal kapcsolja (5. ábra), mely ezen célból (34) kivágással van el­látva (6. ábra). A (33) korong (35) agya (4. ábra) azonkívül (36) rekesztődudort hord, mely az agy kerületének felére terjed ki és mely a (21) alaplemezen forgathatóan ágyazott két (37, 38) kilinccsel működik együtt (5. ábra). Ezek a kilincsek oldalról nézve a 4. ábrában föltüntetett alakkal bír­nak. A (39) és (40) nyúlványok (5. ábra) a jelvevő középhelyzetében a (36) dudor fölső (41), illetőleg (42) nyugaszaira támaszkod­nak Ó3 ily módon a (33) rekesztőkorongot és egyúttal a (22) tengelyt is megakadályoz­zák forgásában, míg a (43) és (44) kilincs­nyúlványok, ahogy ezt az 5. ábra mutatja, oldalt feküsznek neki a (27) vezérlődu­dornak. A berendezés működési módja a követ­kező: A «megállj» állásban a jeladó és jelvevő részei az 1—5. ábrában föltüntetett helyze­tet foglalják el. A (4) és (23) állítóemeltyűk (1. és 3. ábra) emellett a «megállj» jelzé­sen állanak, a jeladókészülék lánckerekét a nyugaszok rögzítik és így a jelvevőkészü­lék lánckereke is meghatározott helyzetben tartatik, melyben a (22) tengely (27), illetve (36) vezérlő-, illetve rekesztődudoraival az 5. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el, melyben a (37) és (38) kilincsek a (36) dudor fölső szegélyeire, illetőleg a (27) du­dorra oldalt támaszkodnak. A (28) nyúlvá­nyoo elrendezett menesztőszerkezet azáltal tartatik a szétkapcsolt helyzetben, hogy a (31) görgő a (32) bütykön nyugszik. Ha már most a (4) állítóemelőt az óra­mutató járásának irányában (I) állásig el­forgatjuk, akkor a (20) lánckerék ugyanab­ban az irányban forog, míg a (22) tengely maga a nyugalmi helyzetben marad. A lánc­keréken elrendezett (26) mutató tehát szin­tén az (I) állásig jut. A (27) dudor (5. ábra) a lánckerék forgásánál a (37) kilincset ol­dalt mozgatja, a (28) nyúlvány részt vesz a lánckerék forgásában, mimellett a (30) me­nesztőtag a (31) görgőnek a (32) bütyökről való lecsúszása folytán (4. ábra) fölszaba­dul és a (33) rekesztőkorong kerülete men­tén elcsúszhat. A részek a forgás befejezése után a 6. áb­rában föltüntetett helyzetet veszik föl, mely­ből kitűnik, hogy a (37) kilincs oldalt való kilengése folytán a (22) tengely elblokko­zása abban az értelemben megszűnt, hogy ez a tengely a (23) emelő útján elforgat­ható, még pedig ugyancsak az óramutató járásának irányában. A jelvevőn tehát, a jeladókészülék jelzésének megfelelően, a mozgás kiváltható és pl. a (23) emelő jobbra forgatása által az indító kapcsoló megfe­lelő működésbe hozható. A (23) emelő for-

Next

/
Thumbnails
Contents