67202. lajstromszámú szabadalom • Forgó szemölcsös závárzat helytálló csövű önműködő lőfegyverek számára
akként vannak egymáshoz képest lerézselve, hogy elsütés után részben a visszalöxőhatás, részben a visszamaradó gáznyomás folytán végbe mehet a szemölcsöknek kiforgatása a hüvelykivágásokból, éppen úgy, mint zárásnál rúgónyomás folytán a szemölcsök beforgathatok a kim arások vállai mögé. Hogy a zárást már most pozitívvá tegyük, az ismertetett (k, v, w) závárzatművezettel kapcsolatban külön rekesztőszerv van elrendezve, melynek az a feladata, hogy a (v) ^árófejet (w) szemölcseivel az elreteszelt helyzetben mindaddig elrekeszti visszaforgás ellen, míg az elsütés meg nem történt és a gáznyomás a veszélytelen nyitás mértékéig nem redukálódott. Ez a rekesztőszerv maga tetszés szerint lehet kiképezve; csakis azon két követelménynek kell megfelelnie, hogy a zárófej forgását és ezzel együtt a závárzat kirekesztését a lövés, illetve a magas gáznyomás alatt a lövedéknek a csőtorkolatból való kilépése előtt meg kell akadályoznia és azután, mihelyt a nyitás pillanata beállt, az előzőleg zárt závárzatrészhez képest való megfelelő relatív mozgás által ennek meg kell adnia annak lehetőségét, hogy ekkor a még meglévő gáznyomás hatására a forgómozgást és azzal együtt a kirekesztést elvégezze. A most említett, az elsütés után végbemenő kiváltásnak, az öntöltőművezet föltételeinek megfelelően önműködően kell végbemennie. Ez célszerűen úgy történik, hogy a rekesztőszervnek megadjuk annak lehetőségét, hogy elsütésnél, tehetetlenségi hatás folytán, relatív mozgást végezzen. A föltüntetett foganatosítási alaknak az előbb kifejtett működési mód képezi alapját, ahol is rekesztőrész gyanánt egy a cső irányában eltolható (s) tolattyú van elréndezve, mely a závárzattok belső falán van vezetve és mihelyt a závárzatszemölcsök a záróhelyzetbe jutottak, megfelelő módon, célszerűen rúgó hatása alatt kerül a rekesztőhelyzetbe. Természetes, hogy a tolattyúnak a rekesztőhelyzetbe való heállítása a závárzat mozgó részéről kényszermozgás útján is végbemehetne éppen úgy, mint szerkezeti •elrendezés dolga volna az is, hogy ezt a kiváltást, tehetetlenségi hatás helyett, lövésnél kényszerkapcsolásúan valamely más, az elsütés után indítómozgást kapó részről vezessük le. A rajzban azonban azon legegyszerűbb foganatosítási alak van szemléltetve, melynél a rekesztőtolattyút rúgóhatás iktatja a záróhelyzetbe, míg elsütésnél a tehetetlenségi hatás kiiktatja az elreteszelt helyzetből. A rekesztés maga célszerűen a rekesztőtolattyúnak közvetlenül az elreteszelő szemölcsökkel való együttműködéséből adódik ki, mely tolattyú ezen célból mellső végén belső (t) vállal van ellátva, mely váll a rekesztőhelyzetben az egyik a fölső elreteszelő szemölcs mögé, illetve alá helyezkedik és így elforgás ellen megtámasztja azt. Ezen rekesztési helyzetben a tolattyú, ahogy ez főleg a 3. ábrából kitűnik, hátsó helyzetében van. A lövés folytán előre szökik úgy, hogy az előzőleg rögzített szemölcs a (t) vállon szétreteszelő forgását megkezdheti. A gyakorlati kivitel dolga ezen részek mindenkori viszonyait úgy megválasztani, hogy ezen szétreteszelő forgás és ezzel együtt a zárolónak a nyitási mozgás számára való fölszabadítása csak a megengedhető minimális nyomás elérésénél fejeztessék be. Zárásnál a folyamat fordítva megy végbe. A zárófej mozgás kezdetén az (s) tolattyú (t) vállával elülről fekszik rá a (w) szemölcsre. A (w) szemölcs a (t) váll mellett csavarodik befelé a (h) hüvely kivágásába, míg végül a szemölcs alsó pereme a (t) váll fölső pereme fölött áll; ebben a pillanatban a rúgó hatása alatt álló (s) tolattyú szabad utat nyer a hátrafelé való mozgás számára, a szemölcs alatt hátrafelé szökhet, miáltal a (t) váll a szemölcs alá, illetve mögé kerül. Hogy a szemölcsnek és a (t) vállnak egymással szemben ható peremeinek könynyebb munkáját biztosítsuk, mindkettő az 1. és 10. ábrából látható, enyhe (wl), illetve^ (tl) lerézseléssel van ellátva. Biztonsági okokból gondoskodunk arról, hogy a rekesztőtolattyú mindaddig, míg a rekesztőhelyzetbe nem jutott, hátsó végével a billentyűrészeket elmozgás ellen rögzítse. Ily módon az elsütés lehetetlenné van téve mindaddig, mig a forgó szemölcs nem jutott