67197. lajstromszámú szabadalom • Vízhevítőberendezés

azután az (53) vezetéken át a készlet­hevítő (54) lángzójához tódul, mely ál­landóan ég és amelynél csak a láng­erősségét szabályozzuk. A láng erősségét az (53) vezetékbe beiktatott fojtószelep szabályozza, melyet a (42) készlethevílő fémfalára közvetlenül szerelt, hőérzékeny {55) szelence vezérel. A készlethevítő falának még magasab­ban fekvő helyén egy másik, hőérzékeny <56) szelence van elrendezve illetve tor­kol a hevítőbe. Az (56) szelence a pon­tozott (57) vonallal ábrázolt hidraulikus rudazat segélyével a (44) elosztó vagy átváltó szelepet működteti. Az áramhevítő (52) szelepszerelvényében az (51, 53) gázvezeték és a (46. 58) hideg­vízvezeték egymást keresztezik, mimellett a gázvezeték az állandóan égő (59) gyúj­íólángot és a ki- és beiktatható (60) lángzóvezetéket táplálja. Az áramhevítő keresztmetszete ennél a foganatosítási példánál hosszúkás négyszögalakú és az alsó (61) égési aknával van ellátva, melyet az (58) vízvezeték két párhuzamosan kap­csolt csavarvonalalakú vezetékággal vesz körül és ez az áramhevítő felső kettős­falú (62) vízköpenyébe torkol. A vízkö­penyen belül bordás fűtőtest van elren­dezve. Az áramhevítő vízköpenyéből azután a víz, mint már említettük, a (47) vezetéken át a (49) keverőkamrába ömlik. A berendezés működési módja a kö­vetkező : A hideg víz a (43) vezetékből a meg­felelően beállított (44) elosztószelepen át •csakis a (45) vezetéken keresztül alul lép be a (42) készlethevítőbe és azt teljesen megtölti. A készlethevítő (54) lángzója is először teljes lánggal éjJ és ekkor a kész­lethevítőbe meredeken beépített láng­akna útján a hidegvízkészletet fölmele­gíti, amikor is a hevített víz a készlet­hevítőben fölemelkedik és lassanként annak egész tartalma forró lesz. A kész­lethevítő (53) lángzóvezetékének hőérzé­keny (55) szelencéje lassankint szintén lelmelegszik és mihelyt az a beállításnál megszabott hőfokot elérte, a gázátáram­lást az (53) vezetéken át annyira fojtja, hogy az (54) lángzóhoz áramló gázmeny­nyiség éppen csak a vízkészlet forró ál­lapotban való megtartására elegendő. Ezen állapotban marad a berendezés mindaddig, amíg a fogyasztási helyeken forró vizet el nem vezetnek. Mihelyt ez megtörténik, a (45) vezetéken át alulról friss hideg víz ömlik a készlethevítőbe, hogy az a fogyasztott forró vizet pótolja és mihelyt a hideg víz a készlethevítő­ben a hőérzékeny (55) szelencéig emel­kedett, az oly módon működik, hogy a készlethevítő lángzóvezetékénél az át­áramlási keresztmetszetet ismét teljesen szabaddá teszi oly célból, hogy a beöm­lött hideg vizet a készlethevítőben he­vítse. Ha azonban a melegvízfogyasztás oly mértékben növekedik, hogy a hideg víz a készlethevítőben még tovább, egé­szen a hőérzékeny (56) szelencéig emel­kedik, akkor ez akképen működik, hogy az (57) hidraulikus rudazat révén a (41) elosztószelepet átállítja úgy, hogy a hideg víz most a (46) vezetéken, (52) szelepsze­relvényen, (58) áramhevítő vezetéken és a (62) vízköpenyen át forró víz alakjában a (49) keverőkamrába jut, amelyből a fogyasztási helyekhez folyik. Az áram­hevítőnél először csak az (59) gyújtóláng égett, azon pillanatban azonban, amidőn a vízáram a (46, 58) vezetékben megin­dult, ez a (60) főlángzóvezetéket is mű­ködésbe helyezi úgy, hogy az áramhevítő is működésbe léphet. Mihelyt a víz áram­lása az áramhevítőben megszűnik, az (52) szelepszerelvény szerkezete folytán az áramhevítő lángzója is megszűnik mű­ködni, hogy újból működésbe lépjen, amint a víz áramlása az (50) fogyasztó­vezetékben föllépő túlnagy vízfogyasztás következtében újból megindul, míg kisebb fogyasztások, amint már említéltük, az áramhevítőre befolyással nincsenek és azok födözésére csakis a készlethevílő szolgál. A berendezésnek a 8. és 9. ábrában föltüntetett foganatosítasi alakja az előbb ismertetett berendezéssel szemben azzal

Next

/
Thumbnails
Contents