67197. lajstromszámú szabadalom • Vízhevítőberendezés

árambevítőn áramlik át, melynek lángzója rendesen nincsen nyitva vagy csak kis lángra van állítva és amely mindaddig nem nyílik, amíg az áramhevítőn csak csekély vízáram megy keresztül. A víz tehát ekkor hidegen vagy csak gyengén melegítve jut a (2) készlethevítőbe, mely azt teljesen fölhevíti és azután a (3) fogyasztási vezetéknek adja le. Az áramhevítő tehát kis vízfogyasztásnál hideg vagy csak gyengén melegített vizet táplál a (2) készlethevítőbe. Mihelyt azonban a készlethevítőből nagyobb vízmenynyiséget vezetünk ei. az (1) áramhevítő is működésbe lép úgy, hogy az a (2) készlethevítőn át forrovizet szolgállat a fogyasztóvezetékbe. Az: (1) áramhevítő gázfűtésének üzembe helyezése a csap nyitásakor a gázvezetékben elrendezett szelep lévén önműködően következik be. Ez a szelep ugyanis a (8) kapcsolás útján a (4) vízvezetékben elrendezett alkalmas szeleppel vagy máseffélével van összekötve, amelyet a vízáramlása folytári a hidegvíz vezetékében föllépő nyomásváltozások vezérelnek. A víz nyomása révén vezérelt szelep emellett akként van berendezve, hogy az a gázszelepet csak akkor nyitja, ha a vízfogyasztás nagy. Ez például a vezérlődugattyú tömítetlensége, a vezérlőrudazat holtjárata vagy előzőleg legyőzendő ellenerő (például rúgó) alkalmazása révén létesíthető. Ha a készlethevítőből kevés vizet vezetünk el, akkor az idővel az áramhevítőbői jc-vő hideg vízzel telnék meg. Mihelyt azonban a hidegvíz a (10) szabályozószelencét eléri, a készlethevítő lángzója önműködően nagy lángra áll be úgy, hogy az utántáplált hidegvíz a készlethevítőben ismét fölmelegszik. Ha azonban az egyik csapon át erősebb sugárban vezetünk el melegvizet, akkor a (4) vezetékben alkalmazott szelep tömítetlensége nem elegendő, hogy a megfelelő mennyiségű hidegvíz beáramolhasson. A víz befolyása csak akkor válik lenetővé, ha a szelep nyílik és ezzel egyidejűleg az áramhevítő gázcsapját nvltja. Ekkor tehát a készlethevítőbe az áromhevítőben melegített víznek a fogyasztott vízmennyiségnek megfelelő mennyisébe ömlik at úgy, hogy a készlethevítő soha ki nem ürülhet. A (2) készlethevítő gázfűtését ismeretes módon a (9) gázszelep szabályozza, melynek nyitása a (2) készlethevítőben lévő víz hőfokával függőségben áll és ezen célból a készlethevítőben elrendezett hőérzékeny (10) szabályozószeleppel van összekötve. 2. ábrában a két hevítőrész e^y másik elrendezése és összeköttetési módja Van föllünktve. Ezen elrendezésnél a két (11) és (12) hevítő (15) és (17) vízelvezetése közvetlenül a (13) fogyasztóvezetékhez csatlakozik, a hevítők tehát párhuzamosan vannak egymással kapcsolva. A hevítőknek vízzel való táplálása a közős (14) hidegvíz vezetékből a (16) szelep útján történik, mely a víz hozzáfolyását csak akkor teszi lehetővé, ha a készlethevítő melegvíztartolma nagyrészt kiürült. Ez az elrendezés azzal az előnnyel jár, hogy a (11) áramhevítő csak nagyobb vízfogyasztás esetén lép működésbe. A (16) szelep vezérlése például a (12) készlethevítőben levő víz hőfoka úlján ismeretes vezérlőközegek, mint pl. hőérzékeny (21) szelence és mechanikai, hy ritmikus vagy pneumatikus (22) rudazat alkalmazása mellett történhet, amint azt példaképen a 3. ábra mutatja. Ezen ábra szerint a (12) készlethevítő fölső részében könnyen forró folyadékkal töltött (21) szelence van elrendezve, mely a (22) vezeték révén membránnal elzárt (23) tokkal áll összeköttetésben. A (24) membránon a (25) dugattyú van megerősítve, melynek súlya a (26) rúgóval ki van egyensúlyozva. Ha a (12) készlethevítő víztartalma föl van hevítve, a (21) szelence tartalma forrni kezd. Az ekkor keletkező nyomás a (22) csövön át a membránnal ellátott (23) tokba terjed tova és a (24) membránt lefelé nyomja. A (24) membrán a (25) dugattyút lefelé tolja úgy, hogy az áramhevítővel összeköttetésben álló (27) vezetéket elzárja és