67189. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő híváselosztással bíró távbeszélő központokhoz
abban nyilvánul, hogy a hívások ezen utánnyomulása folytán, csak akkor juthat új hívás egy munkahelyre, ha a munkahelyen lévő hívások száma a valamelyik munkahelyen lévő hívások legnagyobb száma alá sülyedt. A hívások elosztásának egyenletessége ezzel teljesen biztosítva van. A mellékelt rajzon ezen új kapcsolási elrendezés egy foganatosítási példája van bemutatva. Az (I) hivátalnok (API) munkahelyén négy hívóhely van a hozzájuk tartozó (ll 5 Js , 13 , 14 ) hívólámpákkal elrendezve, melyek mindig a megfelelő (F, H, J) vagy (M) relais gerjesztésével kapcsoltatnak be. Egy-egy munkahelyen ugyanannyi (Wl, W2, W3, W4) választó (hívásrendező) van elrendezve, mint amennyi a hívólámpák száma és e lámpák mindegyikét e választók egyike kapcsolja be, míg e választók mindegyike ismét a (DW1, DW2) stb. szolgálati választók mindegyikén át elérhető. A hívóhelyekhez, ill. az (li.—14 ) hívólámpákhoz vezető, tehát itt egy (AP) munkahely (Wl — W4) hívásrendezőnek (1, 1', 1", 1"') mozgó kontaktuskarjaival összekötött munka hely vezetékek a (DW1—DW4) szolgálati választók kontaktuscsoportjáh egymást követőleg vannak összefoglalva (tehát mindenekelőtt valamennyi az (API) munkahelyhez vezető vezetékek, azután az összes a legközelebbi munkahelyhez vezetők s. i. t.). A (DW1) szolgálati választó (R) hívó relaisje épúgy, mint az ezen szolgálati választó által kiválasztott (hívásrendező (pl. az (API) munkahelyen lévő (Wl) hívásrendező) (R0 ) hívó relaisje is, az (a, b) ill. (al, bl) beszédvezetékágakhoz van kapcsolva. Mindkét (R) és (R0 ) relaist a hívó állomások, ismert módon, gerjesztik. A (DW1) szolgálati választó kontaktuscsoportjából kiinduló, mindenkor egy (W) hívásrendezőhöz tartozó (cl . . .) viz&gálóvezetékek mindig (f0 ) és (g) kontaktusokon vezetnek át, melyek közül a (t0 ) kontaktus nyitva van akkor, ha az illető (W) hívásrendező el van foglalva, a (g) kontaktus pedig akkor, ha az illető (API) munkahelyen nem áll már (1) hívó lámpa rendelkezésre és a hozzátartozó (G) relais az ennek következtében nyitott (f", h", i", m") kontaktusok segélyével árammentessé tétetett, mimellett az elfoglalhatóvá tett hívóhelyek számát egy közös (S) kapcsolómű szabályozza a törzsszabadalomban megadott módon. Minden egyes (W) hívásrendező (I, 1', 1'', 1'") mozgó kontaktuskarjai közül kettő (1, 1') mindig az (ál, bl) beszédvezetékágakhoz van kapcsolva, mig a másik kettő (1'', 1'") vizsgálókar gyanánt szerepel és a (DW) szolgálali választón át egy (W) hívásrendezőhöz érkezett hívásnak egy munkahely (1) hívóhelyeinek sorába való, a bevezetésben említett besorozását végzi. A bívásrendezők kontaktuskarjai, mozgásukkor, pl. a berajzolt nyilakkal jelzett irányban haladnak. Ha most pl. a (DW1) szolgálati választóhoz, az (a, b) vezetéken át, hívás érkezik, e szolgálati választó (R>) hívó relaisje ennek (D) forgató mágnesét bekapcsolja és ez a szolgálati választót egy szabad, el nem foglalt (pl. cl) vezetékbe való bekapcsolódásra kényszeríti. A (t) kontaktusokon át az (a, b) vezetékek keresztülkapcsolódása után, a (T) vizsgálómágnes gerjedése folytán, az (al, bl) vezetékeken át a (Wl) hívásrendező (R0 ) hívó relaisje gerjed és előkészíti (D0 ) forgató és (T0 ) vizsgáló mágneseinek áramkörét. Tegyük fel már most, hogy az (11) és (1,) hívóhelyek (lámpák) (pl. a (W2) és (W3) hívásrendezőkön át) előzőleg beérkezett hívásokkal már el vannak ioglalva és az (1,) hívóhelyet a közös (S) kapcsolómű a (3) helyzetben felszabadítja. Ekkor a (D0 ) forgatómágnes addig forgatja a (Wl) hívásrendezőt, míg az (13 ) hívóhelyen a (T0 ) vizsgáló mágnes gerjed. Az áramkör ekkor ez: föld, az (S) kapcsolómű (KI) kontaktuskarja, (k'3) vezeték, (1') nyugalmi kontaktus, (J) relais, a (Wl) hívásrendező, (1") vizsgáló karja
