67184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének elégetésére

kellő magas fokon tartjuk, akkor abban egy | folyékony közeg, mint víz, vízpárák vagy gőz a szén vagy szénhydrogén jelenlétében könnyen hydrogénre és oxygénre bomlik föl, mely oxygén nascens állapotában a szénhydrogénben tartalmazott szénnel azonnal vegyületbe lép. A gőz hevített szén jelenlétében aránylag alacsony hőmérsékletnél bomlik föl, ellentétben a fölbomlás közönséges hőmérsékletével, amikor szén nincsen jelen. Meleg alkalmazása esetén az oxygénnek a szénnel való affinitása érvényre jut és kellő magas hőmérséklet mellett a szén az oxygént a hydrogéntől' elvonja és az oxygénnel vegyületbe lép. Minthogy a víz sokkal több oxygént tartalmaz, mint a levegő, ennek folytán az összes szén tökéletes elégetésére az égetőzónába vagy kamrába víz vagy gőz alakjában kellő oxygént v&eethetünk be. Az alkalmazott víz vagy gőz mennyisége a tüzelőanyag és-ennek széntartalma arányában változik, mimellett a vizet vagy gőzt oly mennyiségekben alkalmazzuk, hogy a víz vagy gőz bomlásának eredményeképen kellő mennyiségű oxygén legyen jelen a tüzelőanyagban tartalmazott összes szénnel való elegyedésre. Csekély víz- vagy gőzfölösleg nem okoz hátrányos hatásokat, íöltéve, hogy az nem vezettetik be oly mennyiségekben, melyek által az égetőkamra hőmérséklete a kivánt hőmérséklet alá csökkentetik. Ellenben ha kevés víz vagy gőz vezettetik be úgy, hogy nem állíttatik elő kellő mennyiségű oxygén, akkor az eljárás hatásfoka tüzelőanyagveszteség révén kisebb lesz ós a tökéletlen elégetésből származó maradékok összegyűlése a géphengert eltömi, ha aszfalttartalmú olajokat használunk. A nascens oxygén a szénnel szemben sokkal nagyobb affinitású, mint a közönséges oxygén, ami azt eredményezi, hogy az elégetés gyors és tökéletes. Azt találtam, hogy előnyös a vizet a hevített zónába gőzállapotban bevezetni, iúert ebben az esetben a víz fölbontásához kevesebb meleg szükséges; ha ellenben a zóna hőmérséklete kellő magas, akkor a vizet folyékony állapotában vezethetjük be. A kellő mennyiségű oxygén előállítására a vizet bármely alakjában használhatjuk, azonban alternatív kifejezéseknek az igényekben való mellőzhetésére «vízszerű közeg» kifejezést használom, mely alatt tetszésszerinti alakú víz, mint víz, vízpára vagy gőz értendő. Ismeretes, hogy belső elégetésű gépekben már eddig is használtak vizet vagy gőzt, azonban csupán tisztítási célokra és hogy a gőz expanziója által erőt kapjanak. A hengereknek vízköpenyekkel való fölszerelése helyett a hengerekbe vizet bocsátottak be a meleg abszorbeálására és az ilymódon fejlesztett gőzt a dugattyú hajtására hasznosították. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás értelmében a víz főleg arra szolgál, hogy a szénhydrogénben tartalmazott szénnel való elegyedésre kellő mennyiségű oxygén állíttassék elő. Ezt a vizet nem a tüzelőanyag explóziója vagy elégetése bontja föl és a fölbontás közvetlenül az explózió vagy elégetés el<?tt történik, oly célból, hogy önműködő elégetéshez kellő mennyiségű nascens oxygén állíttassék elő a szénhydrogénben tartalmazott összes szén elégetésére. A találmány értelmében a vízzel vagy gőzzel együttesen levegő is alkalmazható a nascens oxygén betáplálására. A fölbontást nem a hirtelen robbanás hozza létre és a fölbomlás önműködően állítja elő a robbanást, azáltal, hpgy a robbanás céljára a szénnel elegyedett nascens oxygén anyagot szolgáltat. A találmány értelmében továbbá a fölbomlás nem esik egybe a robbanással, hanem az utóbbit egy kiszámíthatatlan rövid időközzel megelőzi és meg is kell előznie, minthogy a fölbomlás előtt a robbanás lehetetlen, ha a gőz egyedül és nem levegővel együttesen alkalmaztatik. Az alábbiakban a találmány belső elégetésű gép kapcsán van leírva, azonban megjegyzendő, hogy a találmány nincs az említett vagy más hasonló géppel kapcsolatban való használatra korlátozva. A mellékelt rajzon: az 1. ábra a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására berendezett belső