67177. lajstromszámú szabadalom • Vízállóvá és az időjárásnak ellenállóvá tevő szer különösen likacsos kövek és vakolatanyagok, továbbá földes és rostos szigetelőanyagok és effélék számára

Megjelent 1915. évi junius hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67177. szám. VlII/a. OSZTÁLY. Vízállóvá és az időjárásnak ellenállóvá tevő szer, különösen likacsos kövek és vakolatanyagok, továbbá földes és rostos szigetelőanyagok és effélék számára. DR PHIL. VON DER HEIDE HERMANN GYÁRIGAZGATÓ UNNÁBAN. A bejelentés napja 1914 május hó 5-ike. Megkísérel IPK már likacsos vakolat vagy kőfőlületekct vízállóság elérése céljá­ból szappanoldaltal bevonni, de ezen kísérleteknek sikerük nem volt, minthogy a közönséges szappanoldalot a víz be­száradás után is könnyen feloldja, azon néhány részecskét kivéve, melyek a be­vont fölülelben véletlenül tartalmazóit sókkal, pl. oldható kalcium-, magnézium-, aluminiumsókkal és hasonlókkal csere­bomlásba lépve a vizet eltaszító zsírsavas sókká alakultak át. A szappanoldat hatá­sának fokozására megkísérelték már azt is, hogy a szappanoldattal eszközölt első bevonatra további, alumínium-, kalcium-, magnézium- vagy hasonló sókból álló bevonatot viltek föl. Eltekintve a kétsze­res bevonás okozta munkatöbblettől, ezen eljárás sikere is csak részleges, amennyi­ben az oldhatatlan zsírsavas só csak a fölületen képződött, míg a második be­vonat a mélyebben fekvő pórusokba épen az első szappanbevonatnak gyakor­latilag ugyan tökéletlen, de kezdetben világosan észlelhető vízelíaszító hatása folytán nem képes behatolni. A jelen találmány tárgya ezen nehéz­ségeket tökéletesen megszünteti és még a gyakorlatban előforduló legkedvezőt­lenebb időjárási viszonyok esetén is^ egyetlen bevonat segélyével a likacsos habarcs vagy tégla teljes vízhatlanságnt teszi elérhetővé. Azt találtuk ugyanis, hogy különböző fémek, mint cink. réz, ólom, ón, króm vagy alumínium hidroxidjainak alkálikus illetve amöniás oldataiból, melyekben a fémhidroxid inkább savas, mint bázikus tulajdonságai révén hat, szappanoldattal (zsír- vagy gyantaszappan, melynek al­kálija részben vagy egészen ammóniával pótolható) való keverés esetén nem csa­pódnak le a vízben oldhatlan és a szá­radás után a vizet nagy fokban taszító zsírsavas fémsók, hanem a komponensek összekeverésük után többé-kevésbé tiszta, vízzel kezelhető oldalokat képeznek. Eze­ket az oldatokat minden likacsos kőzet, habarcs vagy hasonló anyag víz módjára felszívja és az illető, vizet taszító zsír­savas fémsó képződése csak a beszára­dásnál következik be. Az illető fémsók tehát rövid ideig tartó száradás után a velük nedvesített anyagoknak nemcsak fölületén, hanem pórusaiban is minde­nütt el vannak osztva és az illető anya-

Next

/
Thumbnails
Contents