67169. lajstromszámú szabadalom • Cső szilárd és folyékony anyagok, gázok és effélék tovavezetésére, különösen bányaberakat számára

- 2 -lettel biró öblítő cső egy részét vízszintes •hosszmetszetben mutatja, mely hosszmetszet a 2—4. ábrák J—K vonala mentén van véve. A 2—4. ábrákon az 1. ábra A—-B, C—D, illetve E-F vonala mentén vett keresztmetszetek, az 5. ábrán az 1. ábra G—H vonala men.tén vett függőleges hosszmetszet van föltüntetve, a 6—8. ábrákon köralakú keresztmetszettel biró csővezetéknek a 2—4. ábrákhoz hasonló keresztmetszetei, a 9. ábrán bélés nélkül való cső keresztmetszete, a 10. ábrán változó vastagságú falazattal ellátott cső keresztmetszete, a 11. ábrán, egész kerületén elosztott vezetőléeekkel biró cső keresztmetszete, a 12. és 13. ábrákon pedig oly cső keresztmetszete látható, melynek vezetőlécei dudorodás által helyettesíttettek. A 14. ábra meglévő csőtelepnek a találmánynak megfelelő vezetőlécekkel való fölszerelését mutatja, míg a 15. és 16. ábrák oly csövek hosszmetszeteit mutatják, melyek pl. folyadék tovavezetésére szolgálnak. A 17. éa 18. ábrák két további foganatosítási alak keresztmetszeteit tüntetik föl. Az 1—5. ábrákon föltüntetett foganatosítási példánál az öblítőcső ovális (a) külső csőből és teknőalakú (b) bélésből áll. Az öblítő áram irányában nézve minden bélés (d, h) vége minden egyes csőösszeköttetésnél meg van szűkítve, amint ez különösen (c)-nél látható, minek folytán az öblítő áram a csőösszeköttetésen átsiklik. A bélés befelé nyúló, hosszirányú (g) bordákal van ellátva, mely bordák, amint a 2. és 3. ábrából látható, görbületeknél a külső falon, még pedig a cső fölső részén, azaz előnyösen az öblítő vizet vezető övben fekszenek, minek folytán elhasználódásnak kisebb mértékben vannak kitéve. A cső egyenes részében (4. és 5. ábra) a bordák a cső legfölső pontján vannak elrendezve és T-vasból állanak. A rajzból látható, hogy a bordák az l.ábra nyila irányában folyó áramot egyenletesen a csővezeték irányába terelik és az örvények képződését megakadályozzák. A 6—8. ábrák a bordák hasonló elrendezését mutatják köralakú keresztmetszettel és részleges béléssel biró cső számára. A 9. ábra bélés nélkül való csövet, a 10. ábra pedig szintén bélés nélkül való, de keresztmetszetében különböző vastagságú fallal biró csövet mutat, mely cső falvastagsága az elhasználódásnak megfelelően van különbözőképen méretezve. A bordák a béléssel vagy pedig a csővel egy darabot képezhetnek vagy a csövön, illetve a bélésen tetszőleges módon lehetnek alkalmazva. A bordák esetleg könnyen kicserélhető módon is elrendezhetők vagy pedig bordák helyett alkalmas betéttestek is használhatók. A bordák folytatólagosan vagy egymástól bizonyos távolságban rendezhetők el. Ha oly csöveket használunk, melyeket el lehet fordítani azon célból, hogy az elhasználódás a cső egész kerületén egyenletes legyen, a bordákat, mint a 14. ábrán látható, célszerűen a cső egész belső fölületén el fogjuk osztani, minek folytán a cső minden állásában lesznek olyan bordák, melyek működnek. A 12. ós 13. ábrák oly öblítő csöveket tüntetnek föl, melyeknél a vezetőlécek az (i) dudorodások által helyettesíttettek, mely dudorodások a cső falazatába be vannak sajtolva. Meglévő csővezetékeknél oly helyeken, melyeken tapasztalat szerint örvények lépnek föl, a csöveket, illetve bélésüket kivesszük és új vezetőfölületek által helyettesítjük. A 14. ábra ilyen (a) vezetéket mutat. Ezen vezetékben az (f) darabon a régi (g) bélés kivétetett és az új, a (d) vezetőfölületekkel ellátott (h) bélés által helyettesíttetett. A 15. ábrán látható berendezésnél a tetszőleges folyadék vagy gáz tovavezetésére szolgáló (a) cső (i) vége azon a helyen, melyen a (k) vezetőlécek vannak elrendezve, kúp alakjában ki van tágítva és a vezetőlécek a cső karimájának ráhegesztése alkalmával a cső falazatából kisajtoltattak.