67149. lajstromszámú szabadalom • Folyadékelem
Megjelent 1915. évi junius hó 253-én. MAGY. KIR. SZABADALMI JGU HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67149. szám. vn/g. OSZTÁLY. Folyadékelem. PFEIFFER KÁROLY MŰSZERÉSZ ZSOMBOLYÁN. A bejelentés napja 1911 május hó 6-ika Jelen találmány tárgya olyan folyadékelem, mely az összes eddigieket fölülmúlja úgy az áram intenzitását, mint a tartósságot, ül. a kimerülési időtartamot illetőleg. A találmány szerinti elem lényegében áll a pozitív elektródot képviselő cinkből s a negatív elektródot képviselő rézből s olymódon van összeállítva, hogy egy üveghengerben a középen van a rézgáliccal töltött rézhengerköpeny, e körül az agyaghenger vagy ezt helyettesítő hólyagpapirzacskó s ez utóbbi körül a cinkhengerköpeny tiszta vízben elrendezve. Ez összeállítás emlékeztet a Daniell-elemre, ettől azonban úgy szerkezetileg, mint pedig és főként elektromos hatásaiban lényegesen eltér. Mindenekelőtt szerkezetileg is eltér az összeállítás annyiban, hogy a Daniell-elemnél a cink kénsavasoldatban van jelen, míg itt tiszta vízzel van együtt, ami természetesen a cink köpenynek élettartamát valamint az oly gyakori üzemzavart előidéző eliszaposodást jelen találmánynál kedvezően befolyásolja, ill. az utóbbit csaknem teljesen kizárja. Eltér a szerkezeti összeállítás még abban is, hogy a Daniell-elemnél gyakran megesett, hogy a belső rézköpeny a benne levő | rézgálic hatása alatt szétrepesztette az agyaghengert, ennek elkerülése végett jelen találmány tárgyát képező elemnél a rézköpeny egy oldalán föl van hasítva s a két szabad él oly módon lapolja át egymást, hogy a rézgálic feszítésének engedni képes és a rézköpeny tágulhat anélkül, hogy az agyaghenger repedését előidézhetné, mert a rézköpeny és az agyaghenger között jegecek nincsenek. Nem kevésbbé fontos az a szerkezeti különbség is, hogy a rézköpeny fenékkel van ellátva úgy, hogy a rézgálicot kiemelhetjük a rézköpennyel együtt, ami fontos az elem tisztításánál vagy az eliszaposodást meggátló eljárásnál. Ezen elrendezés sem a Daniell- sem egyéb hasonló elemeknél nincsen meg. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező folyadékelem az 1. ábrán keresztmetszetben van föltüntetve, a 2. ábrán szintén 'keresztmetszetben egy másféle kivitelben, hol a külső köpenyt maga az egyik elektród képezi s a 3. ábrán két ilyen egymással kapcsolt elemet fölülnézetben láthatunk. Az 1. ábrán föltüntetet kivitelnél a külső összeállítás hasonló a szokásos elrendezéshez : egy külső (1) üvegedényben a középen
