67110. lajstromszámú szabadalom • Mikrofon telefonberendezésekhez és effélékhez

szabályozhatjuk. A (13) karon alkalmazott (16) szorítókapocs a második (17) áramvezeléket fogadja magába. Ez esetben rendszerint nagy erősségű, de csekély feszűltségű áramot használunk. A <14) korong a (8) lap felé fordított fölületén rpvátkolt, illetve bárminő módon úgy van alakítva, hogy rajta lehetőleg nagyszámú igen kicsiny kiemelkedések vagy csúcsok legyenek, amelyek a villamosság folylonos kiáramlását okozzák s így a korongok összesülését megakadályozzák. A rajzon a (14) korong és (8) lap köztávolsága torzítva igen nagyra van föltüntetve. Ha a diafragma nyugalomban van, akkor az áramkör rendszerint meg van szakítva; amint azonban a diafragma a (14) lemez felé mozog, kontaktust létesít, míg visszatérésekor az áramkört ismét megszakítja. A diafragma már most úgy van hangolva, hogy természetes rezgésszáma nz átviendő hanghullámok: átlagos rezgésszámának fekl meg, ha ugyan ezeknek rezgésszáma, mint pl. az emberi hang átvitelénél változó. A megfelelő hangolást a használt anyag mineműségének és vastagságának alkalmas megválasztásával érhetjük el, míg kaucsukból vagy efféléből készült membrán alkalmazása esetén még a ^szükséges fokú merevséget is számításba, kell vennünk. Akárhogy végezzük is a hangolást mindenképen nagyfontosságú, hogy az valamely zenei hangsor alaphangjára vagy az emberi hang középmagasságára történjék, mert ekkor a membrán ráhangzás folytán ciklikus mozgásokat végez, amelyek sokkal könnyebben és tökéletesebben mennek végbe, mint bármely más szerkezetű mikrofonban. Ha (7) diafragmát a beszéd vagy más hangok előidézte légrezgések érik, akkor a (8) lap a (14) koronghoz mozog s attól ismét eltávolodik, minek folytán egy áramkör felváltva záródik és megszakad, s az ellenállás az áramkörben megfelelő nagy változásokon megy keresztül. ; Ez azonban egymagában nem volna elegendő a hangok tiszta átvitelére. Csakhogy amennyiben a mikrofonfian két aránylag nagy kiterjedésű vezetőfölület van és pedig a (14) korongon és a (8) levélen^ a melyek az áramkörben elektródokat alkotnak és a megszakítás fázisa alatt igen keskeny légréssel vannak egymástól elkülönítve; az áram a {14) lemez számos kis csúcsából ezen idő alatt is átömlik. Eszerint az érintkezés megszűntekor kondenzátor-jelenségek mutatkoznak úgy, hogy az áram folyását az elektrosztatikus indukció állandóan főntartja, s a helyi áramkörben pulzáló áramok keletkeznek, amelyek pontosan megfelelnek a kontaktus megszakítása és zárása előidézte változásoknak anélkül, hogy az áramkör valósággal megszakadna. A felfogó készülékben keletkező hangok jellemző sajátságai azonosak lesznek, mint a mikrofonba jutott eredeti hangoké, s erősebben, tisztábban és természetesebben adódnak vissza, mint ahogy ez az eddigelé használatos mikrofonokkal lehelséges. Az elektródoknak egymással szemben álló igen nagy főlületei folytán a mikrofon, mihelyt a diafragma rezgésbe jut, kiváló sikerrel működik és pedig kondenzátorhatás alapján, amidőn az elektródok nem érintkeznek, s mint közönséges mikrofon, amidőn az elektródok érintkezésben vannak, míg elektrosztatikus iil. elektroszkópikus kiegyenlítő hatás következik be akkor, ha az elektródok egyike levélszerű vezetőbevonattal ellátott kaucsukból van. A 3. ábra az 1. ábra értelmében működő mikrofon szerkezeti kivitelét mutatja be. A (19) tartókarra a (20) forgáscsap segítségével egy (21) tömb van szerelve, amely fémből készülhet és rendesen köralakú határvonalai vannak. Elülső oldalán (22) vájat van, amelyet egy tengelyirányú (23) furat a hátsó oldalon lévő kisebb átmérőjű (24) vájattal köt össze. A (22) vájatot lekerekített szélű, gyűrűalakú (25) borda határolja, amelyet kívül (27) gyűrűs csatorna vesz körül