67091. lajstromszámú szabadalom • Vontatókoszorú járművek kerekei számára

(7) fogaskerék van elrendezve, amely az (5) tengelyen lazán forgathatóan ágyazott (8) fogaskerékbe kapaszkodik. A (8) fogaskereket a gép egy alkalmas a i-ajzon föl nem tüntetett fogaskereke hajtja. Az ezen fogaskerékhajtás által forgatott (3) és (4^ fogazott kerekek az általuk hordozott vontatókoszorút hajtják. A (4) fogazott kerék tengelyét egy (16) tömbben ágyazzuk, amely a (2) állványzatban (17) állítócsavarok segélyével beállítható úgy, hogy a tömbnek az egyik vagy a másik irányban való átállítása által a két fogazott kerék közötti távolság növelhető, vagy csökkenthető és ezáltal a vontatókoszorú megfeszíthető vagy lazítható. A vontatókoszorút alkotó tagok egy belső és egy külső részből állnak. A belső (18) rész egy lemez, amelynek belső fölülete, előnyösen lapos és amely a (3, 4) fogazott kerekek fogainak fölvételére 'szolgáló központos (19) nyílással van ellátva. A (18) lemezek külső (20) fölülelei az említett nyílások mindkét oldalán hossz- és keresztirányban domborúan vannak alakítva. A tagok külső (21) része egy harántirányú (22) karral van fölszerelve. Ez a kar egy reá harántirányban álló (23) kapaszkodósaruval bír, amely a kartól előre- és hátrafelé terjed és amely megfelelő (24) kapaszkodófogakkal van ellátva. Emellett minden egyes saru orra az előző saru sarkát átlapolja (1 ábra) és ilykép egy aránylag zárt kapcsolatot képez, amely homok vagy kavics behatolását gátolja. A tagok (21) külső részei (25) nyílásokkal vannak ellátva (2, ábra), amelyeken a vontatókoszorú belsejébe esetleg hatolt idegen anyagok keresztül hullhatnak és a koszorúból eltávolíttatnak. A tagok belső- és külső részeit egymással előnyösen (26) csapok kötik öszsze, amelyek a (19) nyílás mindkét oldalán párosával vannak elrendelve (2. és 3. ábra). A tagok belső- és külső részei között lapos (27) fémszalagok vannak elrendezve, .még pedig a kerékfogak számára való nyílások mindkét oldalán egy-egy szalag van alkalmazva, mimellett a (26) csapok ezen szalagokon keresztülhatolnak és azokat, valamint a koszorútagok egyes részeit egymással összekapcsolják. A koszorútagok (18) részeinek domború fölülete az acélszalagok könnyű meghajtását teszi lehetővé a fogazott kerekek körül való hnladás közben, vagyis megkönnyíti a szalagnak a koszorú íveléséhez való alkalmazkodását anélkül, hogy a szalag megsérülne. Az egyes tagok között esetleg belépő homok vagy kavics a tagoknak a fogazott kerekek fölött való elhaladása közben kihullhat. Emellett azonban a szalagokat a (22) karok a talajtól megfelelő távolságban tartják úgy, hogy a szalagok rendszerint nem érintkeznek a laza homokkal vagy kavicssal, amely fölött a koszorú esetleg végighalad. A (2) váz alsó részén (28) ágyazósinekkel van ellátva, s ezen sinek és a koszorútagok között ellentámaszt rendezünk el, amely a (30) csapokon lazán ágyazott (29) támasztógörgőkből áll A (30) csapok végei hornyoltak és a hornyokba keskeny, hajlékony, célszerűen fémből készült (31) szalagok vannak helyezve és (32) szögek révén rögzítve. A szalagok a vontatótagok középső részének mindkét oldalán páronként vannak elrendezve. A váz végein az ellentámasz gyanánt szolgáló görgőket ívelt (33) szalagok hordozzák, amtlyek a (28) vezetősínek folytatásait képezik és végükön (34)-nél beállíthatók, oly célból, hogy a szalagok beljebb húzhatók vagy kijebb tolhatók legyenek és ezáltal az ellentámasz gyanánt szolgáló görgők koszorúját lazíthassuk vagy jobban megfeszíthessük. A 4. ábrán a találmánybeli vontatókoszorú oly kiviteli alakja látható, amelynél a vontatótagok belső (18) részei hosszirányban- és keresztirányban domború (34) külső fölülettel birnak, míg a külső (35) részek sík fölületűek és a hozzájuk merőleges (36) karokon a (37) saruk a karokon keresztülhatoló (38) csavarok révén vannak rögzítve, amelyeknek feje