67089. lajstromszámú szabadalom • Javítás folyadékgyűrűbe merülő lapátkerekes szivattyúkon

kiáramló nyílással biró szivattyú van föltüntetve ; köpenyét (a)-val, homlokfalait pedig (b) és (c)-vel jelöltük. A' (b) homlokfalat a (d) és az (e) be- és kiáramló nyílással ellátott vezérlő tárcsává képeztük ki. A homlokfalakban továbbá az (f) szivattyúkerék van a köpenyhez képest excentrikusan ágyazva. Nevezetesen (g) agya úgy van kiképezve, hogy átmérője a (b) vezérlő tárcsától legtávolabb, azaz a (c) homlokfal felé eső végén a legnagyobb, a (b) vezértárcsa felé pedig mindinkább csökken. Az ábra szerint az agyátmérőjét egyenes vonal mentén csökkentettük, azonban más görbe szerint is változtathatjuk. E szivattyú működési módjának magyarázatához a 2. ábrabeli metszetét vesszük segftségül. A szivattyú lapátkerekének forgása közben a röpítőerő által fönntartott folyadékgyűrú a szivattyú belső köpenyéhez simul. A működés (A) fázisában a (h) lapátok kis hosszban merülnek a folyadékgyúrűbe, míg a (g) agy még legnagyobb átméretével (1. az 1. ábra jobb oldalán) sem érinti a folyadékot. A (B) fázisban a (g) agy legnagyobb átmérőjével már érinti a folyadékgyűrűt, ellenben legkisebb átmérője (1. az első ábrán a bal oldalon) csak a (C) fázisban érinti azt, amidőn a (h) lapát vége a szivattyú (m) csúcspontjához közeledik. Minthogy az agy a legnagyobb átmérőjével jóval előbb merül a vízbe, mint a legkisebbel, a lapátkerék a szállított közeget már attól az időponttól fogva, amint a lapát a (B) fázisba érkezik, kezdi a vezérlő tárcsa felé kiszorítani' úgy, hogy mire a (h) lapát a szivattyú csúcsához elérkezik, a légnemű közeg az (e) kiáramló nyilason lassanként egészen kiszoríttátik. A most leírt berendezés oly szivattyúkra vonatkozott, amelyek be- és kivezető nyílása az egyik oldalon van elrendezve; természetesen kétoldalas be- és kivezetéssel ellátott szivattyúkat is képezhetünk ki a találmány szerint. A 3a. és a 3b. ábrán oly szivattyú lapátkerekének egy-egy részét tüntetjük föl, amelynél a szállított közeget kétoldalt vezetjük be és ki. A (g) agy átmérője ebben az esetben pl. a középen a legvastagabb kétfelé pedig megfelelő görbe mentén mindinkább csökken. * A kívánt célt továbbá a szivattyúkerék lapátjainak különleges kiképzésével is elérhetjük. Egyoldalú beáramlásnál a lapátokat az agyon akképen rendezzük el ferdén, hogy a vezérlő korong felé eső szélük a szemközti oldalon lévő lapátszélek mögött jár. A 4. ábrán kétoldalú be- és kiáramlási szivattyúnak megfelelő berendezést, az 5 ábrán pedig utóbbinak lapátkerekét kiterítvetüntetjük föl. Ebben az elrendezésben a lapátok (n) közepe jár elől a két (o, o) szélhez képest, tehát a lapátok közepe a folyadékgyúrűbe előbb merül be, mint a többi részük, miáltal a levegőt először a középről szorítják ki. Az effajta lapátok hatása az 1. és 3. ábra kapcsán ismertetett szivattyúkéhoz hasonló. A leírt hatást egyébként hengeres agyú szivattyúkerékkel is elérhetjük, ha a szivattyú köpenyét belül megfelelően képezzük ki (lásd a 6. és a 8. ábrán föltüntetett egyoldalú be- és kiáramló nyílású szivatytyút.) A folyadékgyűrű belső határfölülete hengeralakú ha a szivattyú házának belseje a tengelyre merőleges metszetében forgási fölületet mutat. Ha azonban a köpeny fala az egyik oldal felé erősbül, ekkor a folyadékgyűrű belső fölülete is közelítőleg ily alakot ölt. A találmány szerint mármost a köpenyt a vezérlő tárcsától legtávolabb eső részén bizonyos mértékben erősbítjük, még pedig akképen, hogy a vastagodása; a szivattyú csúcsával szemközti pontján kezdődjék, aztán lassú átmenetben a maximális értéket a szivattyú csúcsánál érje el, innen pedig keresztmetszete mindinkább csökkenjen. A 6. ábrán a szivattyúnak a tengelyéhez párhuzamos metszetét tüntetjük föl. A 7. ábra a tengelyre merőleges, a váz közepén ' át képzelt metszetet és a 8. ábra a 7. ábra (1) pontján keresztül fölmetszett köpeny síkbafejtett fölületét láttatja.