67076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszap szállítására és keverésére

(a, b, c) szállítótartályokban' a statikai nyomás mindenkor állandó és a töltési idő is változatlan marad. Az (f) töltőmedencében az iszap fölkeverése éppen úgy történhetik, mint a készlettartályban anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege befolyásoltatnék. Magától értetődik, hogy magában a készlettartályban is állandó magasságon tarthatjuk az iszapot, vagyis magát a készlettartályt képezzük ki a találmány szerint töltőmedence gyanánt. Azonban célszerűbb a fönt leírt módon külön töltőmedencét alkalmazni, mivel ez esetben a készlettarlály a teljes készlet fölhalmozására szolgálhat, amelyben a készlet mennyisége a gyártás ingadozásai szerint ingadozhatik. A töltőmedencéket továbbá nem csupán a készlettartály vagy kébzlettartályok mögött, hanem ezek előtt is rendezhetjük el. A gyártás közben keletkező iszap tehát nem a készlcttartályokba, hanem a töltőmedencékbe folyik és végül a szállítótartályokon keresztül jut a készlettartályba. Emellett a löltőmedencék ugyanazon célt szolgálják, vagyis az iszaposzlop magasságának állandósítását. Míg azonban eddig az iszapot a szállítótartályokból rendeltetési helyükre szállították, a találmány szerint az iszap a szállítótartályokból előbb a készlettartályokba kerül, mielőtt tovább dolgoztatnék föl. Ezen elrendezés azon előnnyel bír, hogy a készlettartályokban összegyűlő iszap minőségét utólag még javítani lehet. így pl. mésziszapok földolgozásánál elkerülhetetlen, hogy az iszap mésztartalma az üzem .különböző időpontjaiban ne legyen különböző, vagyis, hogy az iszap ne bírjon vagy túlmagas, vagy túl alacsony mésztartalommal. A töltőmedencéknek előbb említett elrendezésével ezen hátrányt megszüntethetjük. Ha ugyanis ezekből próbákat veszünk és ha megállapítottuk, hogy a mésztarta' lomban oly eltérések vannak, amelyek a gyártás későbbi folyamára igen károsak volnának, úgj' a találmány szerinti elrendezés a kiegyenlítést Ifehetővé teszi azáltal, hogy pl. túlmagas mésztartalom mellett egy vagy több töltőmedencéből az (a, b, c) szállítótartályokon át addig vezetünk be kisebb mésztartalmi iszapot a készlettartályokba, míg ezekben a megkívánt helyes mésztartalom áll l e. A találmány tárgyát képező elrendezés mellett tehát a töltőmedencék egyszersmind a készleltariály tartalma számára korrigáló edények gyanánt szolgálnak. A töltőmedencék, készlettartályok, stb. száma természetesen tetszőleges lehetr azonban előnyös ezeket nagyobb számban elrendezni, hogy az iszap minőségének korrigálására minél nagyobb határok közölt lehessen végezni. A (V) készleltartály ill. az (f) löltőme- ' dence tartalmának keverését különféle módon végezhetjük. Ugyanis a (v) ill. (1) csövet a tartályok feneke közelében vezethetjük be és a tartályon belüli részükön lyukakkal láthatjuk el, melyeken át a nyomólevegő buborékok alakjában áramlik az iszapba és ezt fölkeveri. Az ily módon elérhető keverés azonban nehezen ellenőrizhető, miért is a találmány értelmében a (d) ill. (dl) keverőszerkezeteket alkalmazhatjuk. Ezek lényegileg egy alul és fölül nyitott csőből, állanak, amelynek alsó végéhez csatlakozik a (v) ill. (1) légbevezető cső. Az ismert mammut-szivattyúkhoz hasonlóan a csövön belül légbuborékokból és iszapból álló keverék keletkezik, mely természetesen könnyebb mint a csövön kívül lévő iszaposzlop, miért is a tartályok fenekéről az iszap állandóan fölfelé szállíttatik a (d) ill. (dl) csövön át és fölülről ömlik az iszap fölszinére. Ezen szerkezet tehát lehetővé teszi még az iszap keverésére szolgáló levegőmennyiségeket is az iszapnak a fenti értelemben való szállítására hasznosítani, amennyiben a mélyebb rétegekben lévő iszap maga?abb fölszínre szállíttatik.