67054. lajstromszámú szabadalom • Axiális reakciós szivattyú
kerékcsatornának mindig csak pontosan meghatározott kúpossága, — melyet fuvókaszögnek is neveznek — ad jó hatásfokot. Az először említett, az axiális szivattyúk hatásfokát jelentékenyen gyöngítő, zavaró behatás azon körülményből ered, hogy a lapátoskerék - csatornarendszerek aránylag nagy kerékszélessége mellett oly lapát szükséges, melynek kedvezőtlen görbületi viszonyok adandók, hogy összes részeiben a szükséges emelőmagasság legyen elérhető. Ennek oka abban áll, hogy a kerületi sebesség a futókeréktengely közelében a kisebb sugár következtében kisebb, mint a külső kerületen, miért is a tengellyel konaxiális palástfölület szerint vezetett lapátmetszetnek erősen hátrafelé görbített, karcsú lapátokat kell adnia, ha a palástmetszetet közel a futókerék külső csatornarendszerkerületén vesszük, ellenben minél közelebb fekszik a metszet a tengelyhez, annál meredekebb, kevésbbé hátrafelé görbített és hosszabb lapátok adódnak. Az' ezen megfontolások figyelembevételével készített lapátelrendezés oly örvényáramképződéssel járna, mely azt eredményezi, hogy a futókerékből való kilépésnél •elért sebességek teljesen eltérnek a célba •vettől. Az ily módon görbített lapátok azonban még meglehetősen jelentékeny gyakorlati foganatosítási nehézségeket is eredményeznek, mert a lapátvastagságok erősen változóak úgy, hogy a lapátelrendezés nem eszközölhető a sajtolt bádogok -megerősítése által, amint ez a turbinaépítésnél szokásos. Ennek következtében, gyakorlati okokból, oly szerkezetet kell előnyben részesíteni, melynél a lapátcsatornák képezésére való magszekrények meglehetősen egyszerű alakúak oly célból, hogy kevés költséggel, egyszerű rajzok alapján, esetenként minden szivattyú részére a legkedvezőbb lapátel-rendezést foganatosíthassuk. A föntemlített hátrányok annál erősebben érvényesülnek, minél nagyobb a futókerékcsatornarendszernek a külső átmérőhöz viszonyított sugárirányú szélessége. A találmány tárgya már most oly axiális reakciószivattyú, melynél a föntemlített hátrányok ki vannak küszöbölve és melynél azáltal érünk el nagy hatásfokot, hogy a futókeréknek és az utóbbi által mozgásba hozott vizet a nyomótoldafcba átvezető vezetőkészüiéknek átfolyóterei egy vagy több központosán egymásbanfekvő válaszfal segélyével gyűrűterekre vannak fölosztva, melyek a bennük föllépő különböző kerületi sebességeknek megfelelően különböző lapátelrendezéseket kapnak. A lapátok görbületei az egymásra következő gyűrűterekben a kerékkerület felé csökkennek és ennek megfelelően tengelyirányban a gyűrűterek hossza is kisebbedik, hogy mindegyik gyűrűtér csatornáiban, lehető kis súrlódási fölület mellett, a legkedvezőbb fuvókaszöget kapjuk. A rajzon kiviteli példa gyanánt oly axiális reakciósszivattyú van föltüntetve, melynek futókerekében és vezetőkészülékében két hengeres válaszfal alkalmaztatott. Az 1. ábra a szivattyú tengelyirányú hosszmetszete, míg a 2., 3. és 4. ábra a belső, középső és külső gyűrűtér lapátelrendezésének metszete. A szivattyú az (a) köpenyrészhői áll, mely (b) beeresztésekkel van ellátva. Az (a) részhez a (c) köpenyrész csatlakozik, melybe a (h) vezetőkószülék van helytállóan beépítve, mely a szállítandó folyadékot a nyomócsövet tartó (g) toldatnak adja át. A (d) futókerék az (f) tengelyre van fölékelve. A föltüntetett példánál a futókereket és a vezetőkészüléket hengeres, központosán egymásban fekvő (i, j), illetve (k, 1) válaszfalakat az (f) tengelyhez központos (m, ml, m2), illetve (n, nl, n2) gyűrűterekre osztják, mimellett a válaszfalak a réssíkokban tömítően egymásfölé nyúlnak. Minden egyes gyűrűtérben úgy a futókerék, mint a vezetőkészülék részére is más és más a lapátelrendezés, mint ezt a 2., 3. és 4. ábra mutatja. Hogy mindegyik gyűrűtérben, a gyűrűterek lapátjai között képezett csatornák részére, lehető kis súrlódási fölület mellett, a jó hatásfokra kedvező fuvókaszöget adjuk, a futókerék és a vezetőkerék egymásrakövetkező gyűrűterei a tengelytől a kerék-