67041. lajstromszámú szabadalom • Forgókefe
— 2 — 13. ábrán a negyedik foganatosílási példa tengelyirányú metszete, a 14. ábrán pedig keresztmetszete látható. A 15. és 16. ábra a fogak sajátságos foganatosítási alakjának oldalnézetét, illetve fölülnézetét mutatja, a 17. és 18. ábra az ötödik foganatosílási példa tengelyirányú metszetét, illetve keresztmetszetét, a 19. ábra további foganatosílási példa fölülnézetét, a 20. ábra az előbbi ábrához tartozó keresztmetszetet tünteti föl, a 21. ábrán a kefe további foganatosííási alakja, a 22. ábrán végül sajátságosan kiképezett kefefogak láthatók. A dobszerű (1) kefetartó fémből való és tetszőleges számú, a kerületen egyenletesen elosztott bevágással van ellátva. A (2) gyűrű valamivel bővebb kerületű, mint a dob belső átmérője és annyira át van vágva, hogy a (3) kefetestek a hasítékon áthatolhatnak. A (3) kefeteslek egy darabból vannak kicsákozva, fönt fogakkal vannak ellátva, alsó szélükön pedig oly mérelű áttöréssel bírnak, hogy a (2) gyűrű ezen áttörésbe beleillik. A (3) kefetestek a (2) gyűrűre a hasítékon át a szükségelt mennyiségben egyenként huzatnak föl, mire az (1) kefetartó hornyaiban osztatnak szét; erre az egész behaj tátik, mikor is a kefe üzemkész állapotban van. Miután a (2) gyűrű átmérője nagyobb, mint a dob belső átmérője, a gyűrű Gsszenyomatik és a hasíték záródik. Egyidejűleg a (2) gyűrű rugalmasan a dob falához támaszkodik, minek folytán elégséges szilárdságú megerősítés jön létre. A 6—9. ábrákon föltüntetett foganatosítási példánál a (4) fogak tömören vannak kiképezve, míg az 1—5. ábrákon föltüntetett példánál a fogak csipkés széllel bírnak. A (4) fogak (5) nyílása, melylyel á (2) gyűrűre vannak ráhelyezve, oly nagy, hogy a fogak sugárirányban bizonyos mozgástérrel bírnak. A fogak ennélfogva ellenállás fellépése alkalmával sugárirányban befelé tolódnak el és kizárólag a centrifugális erő hatása alatt kifelé, a megmunkálandó fölölethez szoríttatnak. A (4) fogak (5) nyílása azonban ezenkívül még oly nagy mérelű, hogy a fogak a tengely irányában is eltolódhalnak vagy elfordulhatnak. Az (1) dobban minden egyes fog számára elrendezett (6) hasíték továbbá oly nagyra lehet kiképezve, hogy a fogak a körmozgás irányában is szabad mozgástért tüntetnek íö!, amint ez a 6. ábrán (4)-nél látható. A 10—12. ábrákon föltüntetett foganatosítás! alaknál a (7) fogak szög vagy szőgecs alakjával bírnak és a hengeres, üreges (9) test (8) nyílásaiban vannak fölfüggesztve, mimellett a nyílásokban a (10) szögecsfejek által tartatnak. A (8) nyílások már most a forgási sik irányában, tehát a tengelyhez merőlegesen ki vannak tágítva (12. ábra), minek folytán a fogak ezen síkban, amint a 12. ábrán szakadozott vonalakkal föl van tüntetve, az egyik vagy a másik irányban átfektethetők. Hasonlóképen a fogak a tengely irányában is birbalnalt szabad mozgástérrel úgy, hogy a fogak a kőrülmozgó kefe előtolása alkalmával engedékenyen átfordulhatnak. A fogak a (8) nyílás által képezett mozgástér útján elért elfordíthatásukon kívül még sugárirányban is bírnak bizonyos mozgástérrel, mely a belső, központos (11) henger által határoltaíik. Valamely fölületnek a kefe segítségével való megmunkálása alkalmával a fogak ennélfogva nemcsak a forgási sík vagy a tengely irányában fordulhatnak el, hanem sugárirányban is a kefe központja felé eltolódhatnak. Ezáltal a fogak messzemenő alkalmazkodási képességét és a kefe munkája közben a centrifugális erő következtében a fogak rugalmas hozzászorítását érjük el. A 13. és 14. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (12) fogak a (13) fülek segítségével forgathatóan vannak fölfüggesztve. A fogak pl,, mint a rajzon látható, sasszög alakjában lehetnek kiképezve, melynek (13) füle a (14) kefehen-