67033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ón oxidjainak és hasonló vegyületeinek oldható vegyületekké való átalakítására

Megjelent 1915. évi május hó 31-én. , MAGY. gfeg KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 6703B. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás az ón oxidjainak és hasonló vegyületeinek oldható vegyületekké való átalakítására. CHEM1SCHE FABBIK VON DER LINDE M. B. H. CÉG CREFELD/M

ST. TÖNISBEN. A bejelentés napja 1914 április hó 24-ike. A találmány tárgya eljárás az ón •oxidjainak és hasonló vegyületeinek oldható vegyületekké való átalakítására. A kallózásnál melléktermék gyanánt ú. n. ónpasztákat kapunk, amelyek lényegileg az ón oxidjaiból, illetve hidroxidjaiból állanak. Végeztek már most kísérleteket, hogy ezen mindenesetre értékes anyagot újra értékesítsék. így pl. ajánlották, hogy azt sósavval vagy klórral való kezelés útján ónklóriddá alakítsák vagy pedig kohászatilag földolgozzák. Ezek az eljárások azonban több hátránnyal járnak. Különösen nem lehet az ónveszteséget elkerülni. Meglepő módon kitűnt már most és ebben áll a találmány lényege, hogy ezek az ónpaszták egyszerű módon földolgozhatok, ha azokat az ón kloridjaival kezeljük. Ekkor ugyanis, ami eddig nem volt ismeretes, az oxidoknak sima föloldása megy végbe. A paszták földolgozása céljából tehát úgy járunk el, hogy a pasztát ónkloriddal, stannokloranhidriddel vagy ónklórűrrcl, illetve ezen vegyületek tetszőleges ^keverékeivel kezeljük. Ekkor a paszták fóloldódnak és olyan termékeket kapunk, amelyek épen úgy használhatók, mint az alkalmazott ónsók. Az eljárásnak egy különös előnye, hogy a földolgozás ezen módjánál az ónveszteségek teljesen ki vannak zárva. Az eljárás nemcsak a kallózási maradékok földolgozására, hanem általában az ón oxidjainak, illetve hidroxidjainak oldására alkalmazható. I. Példa. 600 kg. ónkallózási hulladékot kb. 12% ónt tartalmazó ónpasztával 100 kg. forró konceati-ált ónklórür- vagy ón kloridoldatba viszünk be. Kovasav, homok stb. a fenéken rakódik le, míg a felszínen kiváló olajok és zsírok könnyen eltávolíthatók. II. Példa. 100 kg pasztát 20 kg. klórcinnel vagy az ónnak más klórvegyületeivel kb. 70—80° C-ra melegítünk, azután fölös ónt adunk hozzá és sósav jelenlétében bepárologtatjuk. Ekkor a tisztátalanságok kiválnak és ónklórür keletkezik, amely az esetleg jelenlévő vasklóridtól kristályosítás útján elkülöníthető.